I Love You 「Jikook」✓

ₜₕᵢᵣd

Jimin pov.

Nem voltak szavak, amivel elmondhatnám, hogy mennyire fájt, amikor megláttam a kedvesemet az állítólagos legjobb barátommal. Én pedig készen álltam arra, hogy megkérjem a kezét.

Csak azt nem értem, hogy miért. Hiszen tudom magamról, hogy sosem okoztam neki fájdalmat, mindenben segítettem és támogattam őt. De úgy tűnik, hogy mindez hiába volt. Pedig, ha tudná, hogy mennyi választási lehetőségem lett volna rajta kívül..

— Jimin.. – kezdett bele, miközben eltakarta magát a paplannal.

— Ne. Ne mondj semmit. – mondtam, miközben egy könnycsepp legördült az arcomon, majd eléje löktem a sötétkék kis dobozkát.

— Istenem... – mondta kezeivel eltakarva az arcát. — Jimin, én annyira sajnálom..

— Én nem. Legalább most már nem kell aggódnom azon, hogy megvan mindened. – mondtam keserűen.

— Sajnálom.. – szólalt meg állítólagos barátom.

— Mond, ezért legalább megérte megfektetni? – kérdeztem gúnyosan ránézve.

— Én..

— Nem vagyok kíváncsi a magyarázatotokra. Holnap reggére itt sem leszek. – mondtam, majd felvéve a dobozkát elhagytam a szobát.

Meg sem próbált megakadályozni. Keserűen felnevettem, mikor beértem a hálóba. Elővéve egy bőröndött, és elkezdtem bapakolni a ruháimat.

Közben, felhívtam Taehyungot, egy másik jó haverom, és megkértem, hogy hozzon nekem nagy dobozokat. Nem kérdezte, hogy miért, csak megtette amit kértem, és nagyon hálás voltam érte.

Amikor meghallottam a csengőt, hamar oda siettem, és beengedtem.

— Jimin, minden rendben van? – kérdezte aggódva.

— Dehogy van..

— Nemet mondott? – kérdezte elkerekedett szemekkel.

— Nem. Viszont arra érkeztem, hogy Jaeyoonnal kefélt. – mondtam.

— Jaeyoonnal? – kerekedtek ki a szemei.

— Igen, de most nem szeretnék beszélni róla..

— Értem. És mire kellenek a dobozok, elköltözik?

— Én költözöm. – jelentettem ki.

— Oh, és hova? – kérdezte.

— Vissza Busanba. Így is kaptam egy remek állás ajánlatott oda, ezért már nem is habozok a döntés meghozatalával.

— És van ott házad?

— Az öcsémhez költözöm, nem egyszer könyörgött már nekem, hogy látogassak haza, de mint tudod, nem igazán volt alkalmam rá, valaki miatt.

— Rendben, szükséged van segítségre pakolni? – kérdezte.

— Sőtt mi több, hálás lennék érte. – pillantottam rá.

— Oké, akkor kezdjünk bele. – mondta, és összecsapta kezeit, amit én csak egy kacagással díjaztam.

Minden egyes dolgot amit én vettem ebbe a házba, elviszek. És ezt úgy értem, hogy, a szőnyegeket, meg tányérokat elviszek. Bár a lakás is az enyém, ezért nem értem, miért nem dobom ki a csajt. De úgy is tudom, hogy egyhamar ő is ki fog költözni. Egyszerűen csak önző vagyok.

Tae megmondta, hogy maradhatok nála éjszakára. És a cuccaimat is vigyem át oda.

Hosszú órák után, végre mindent attvitünk nála.

Már eléggé későre járt, mikor felhívtam Jihyun-t.

— Igen? – szólt bele aggódva a telefonba. — Történt valami, vagy miért hívsz ilyen későn?

— Neked is szia. – mondtam neki nevetve. — Figyelj, tudom, hogy ez hirtelen jön, de beköltözhetek hozzád?

— Ige- Várj! Mivan!?

— Beköltözhetek hozzád? – kérdeztem megköszörülve a torkom.

— Persze! Mikor jönnél?

— Körülbelül holnap.

— Rendben. Gyere nyugodtan. De megtudhatom, hogy hirtelenjében, miért is akarsz hozzám költözni?

—Kezdeném avval, hogy kaptam egy állás ajánlatot, és elfogadom. A másik ok pedig nem telefontéma. A lényeg, hogy kell egy hely ahol élhetek.

— Szabad a terep. – kiáltotta a telefonba.

Miután bontottuk a hívást, lezuhanyoztam, és lefeküdtem aludni.

Másnap reggel elég korán keltem. Beszéltem egy ilyen költöztető céggel, és elég hamar el is tudtak jönni.

De még mielőtt elmentem volna, még vissza mentem a lakásomra, hogy még beszéljek utóljára az exemmel.

Mikor beértem a lakásba, ő ott volt. Aminek örültem, de nagyon szomorú is voltam egyszerre.

— Jimin?!

— Baj ha ide jöttem?

— Nem! Örülök, hogy visszajöttél...

— Nem maradok sokáig! Figyelj, nagyon fáj, hogy azt választottad, hogy megcsalj, de nem is próbálom megérteni miért, mert tudom magamról, hogy mindent megadtam neked.. De ez most lényegtelen...

— Mire akarsz kilyukadni..?

—Jövőhétig költözz ki a lakásból. És előre megmondom, hogy csak a ruháidat vidd el, és a cuccaidat, mert minden más itt az enyém.

— Oh.. Miből is gondoltam volna, hogy vissza vennél..?

— Te most hülyének nézel?! Mégis ki a fasz akarna még téged azok után, hogy megcsaltad?! Én nem vagyok egy a sok hülye fasz közül, aki vissza fogad téged. És remélem érthető voltam, mikor azt mondtam, hogy holnapra költözz ki! – mondtam, majd a kijárat felé vettem az irányt.

— Azt mondtad jövő hétig. – kezdett el hisztizni.

— Meggondoltam magam. Na ceao (ejtsd: cseáó). – és végleg elhagytam a lakást.

Visszatérve Taehyung lakásához, egy kiadós beszélgetés után, elköszöntünk egymástól, mivel megjöttek a költöztetők, és levitték a dobozokat.

Miután készen voltak, elindultunk Busanba.

a/n: instán megtalàltolk imfebruaryy néven. Remélem, hogy tetszik a sztori. Majd még jelentkezem. Legyetek jók 🧡☀️. Btw, köszönöm, hogy elolvastad!