𝐵𝑅𝑂𝑇𝐻𝐸𝑅𝑆 𝑂𝑅 𝐿𝑂𝑉𝐸𝑅𝑆? ➦ 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤 |✔︎

🦙6🦙

Jungkook szemszöge

-K... Köszönöm...! - válaszolt vörös arccal, egy kis csend után. Gondolom hirtelen érte a megszólalásom, de ne aggódjon... Engem is.

-Khm... - köszörültem meg a torkom, mire, Jimin még mindig vörös arccal nézett rám. - Nem vagy éhes? - kérdeztem. Bár ha belegondolunk, én éhes vagyok. A nagy, formás, fenekére... Úristen! Jeon, leállni!

-De, egy kicsit. - válaszolt, majd felállt a kanapéról. - Míg megcsinálom a kaját, menj el fürdeni! - mondta, majd a konyhába vette az irányt. Kis konyhatüdérem. Jó, Jeon, elég!

-Rendben! - szóltam utána, majd felmentem a közös szobánkba, és magamhoz vettem a pizsamám, ami egy melegítőalsó volt.

Jimin szemszöge

Miután neki álltam a palacsinta elkészítéséhez, nem sokkal utána, Kookie is lejött. Hátulról ölelt át, ami nem kicsit lepett meg, ezért ledermedtem egy pillanatra, de aztán folytattam a "munkám".
Szeretem őt, viszont nem tudom, hogy hogyan. Igazából, ha szerelemből szeretném, és bevallanám neki, ha lenne merszem, akkor vagy kidobna, vagy csak ignorálna. Tudom én is, hogy Eunheet utálja, de látom rajta, hogy néha kívánja, hisz gyönyörű a lány. Ahogy ezeken gondolkoztam, halkan sírni kezdtem, tesóm pedig ezt észrevette. Elzárta a gázt a tészta alatt, és magával szembe fordított.

-Mi a baj, Kincsem? - törölte le hüvelykujjával könnyeim.

-S... Semmi. Mostmár. - próbáltam rá mosolyogni.

-Jó, most az egyszer elhiszem neked, de figyelj... Tudod, hogy bennem megbízhatsz! - ölelt meg sóhajtva.

-Tudom. - bújtam csupasz mellkasába, és beszippantottam kellemes, férfias illatát.

-Na, baba. Én folytatom a palacsintát, te pedig menj, csináld meg az ágyat, és vigyél be nasit, filmezünk! - mondta, majd eltolt magától. Bólintottam és el is indultam, de még visszafordultam...

-Kookie! - szóltam, mire felém fordult. - Előbb elmegyek fürödni! - mondtam. Bólintott, és tovább folytatta a palacsinta elkészítését, én pedig felindultam a fürdőbe. Gondolkoztam már rajta, hogy hogyan is szeretem, Jungkookot. De soha nem jutottam semmire... Nem tudom... Szeretnék vele lenni egésznap, mivel nekem csak Jin van. Vele is régen beszéltem. Tényleg... Miután megfürödtem, felvettem a pizsamámat, ami egy csibés, kezes-lábas volt. Felvettem a kapunciját, és úgy mentem ki Jungkookhoz, aki már a palacsintát kente.

-Kookie... - sétáltam mellé. Rám nézett, és elmosolyodott, majd mondta, hogy folytassam. -...felhívom Jinniet, hogy hogy van, mert nagyon régen beszéltünk. Utána filmezünk akkor? -kérdeztem, miközben átöleltem derekát.

-Igen, baba. Na, de akkor menj, mert mindjárt készen vagyok! - mosolygott le rám, majd tiszta kezével, megsimogatta fejem.

-Oki! - mondtam, és felszökdeltem szobánkba. Letelepedtem az ágyra, és elvettem az éjjeliszekrényről a telefonom. Tárcsázni kezdtem barátomat, aki pár pillanat után felvette.

-Szia, Csibe! - szólt bele.
-Szia, Jinnie! Mizujs? - kérdeztem.
-Semmi különös... Veled? -
-Semmi... Annyira furcsán viselkedik velem, Kookie... - mondtam.
-Hogy hogy? - lepődött meg.
-Hát... Délután hassal lefeküdtem a kanapéra, és megszólalt, hogy jó a seggem... - meséltem el vörös arccal. - Aztán... Megcsináltam a kaját, és hátulról átölelte a derekamat. - mondtam.
-És anyudék mit szóltak ehhez? - kérdezte. Oh, basszus...! Neki nem is mondtam, hogy elköltöztünk.
-Hát semmit... Elköltöztünk, mert apáék azt mondták, hogy Kookienak van két napja arra, hogy találjon nekünk, kettőnknek, egy lakást, különben én mehetek az utcára, Kookie pedig mehet Eunheet elvenni. - meséltem el.
-Azt a kurva... - döbbent le.
-Uhum... - hümmögtem.

-Picim! Kész a kaja! Segítesz felvinni? - hallottam meg lentről Kookie hangját.

-Figyelj, Jinnie, most leteszem, majd holnap hívlak! - mondtam.
-Rendben, Törpi! Szia! - mondta, és miután én is elköszöntem, letette.

-Megyek! - mondtam, és lementem a konyhába.