𝐵𝑅𝑂𝑇𝐻𝐸𝑅𝑆 𝑂𝑅 𝐿𝑂𝑉𝐸𝑅𝑆? ➦ 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤 |✔︎

🦦10🦦

Jungkook szemszöge

Muszáj voltam eljönni otthonról, mert nem akartam rámászni Jiminre. Szóval most itt ülök Eunheeval egy bárban, hogy megfektessem, aztán majd közöljem vele, hogy vége.

-Jungkookie... Menjünk már! - nyávogott.

-Oké. - válaszoltam lazán, és elindultunk haza.

Jimin szemszöge

-Jin, ez a film... Rossz volt! - mondtam a földön röhögő barátomnak.

-Hahaha... - röhögött.

-Ne röhögj már! - dobtam meg egy párnával.

-Jó, oké, na! De olyan vicces fejet vágtál! - hagyta abba a röhögést, és visszaült az ágyra.

-Ahh...! - hallottunk meg egy ajtócsapódást, és egy kényes nyögést. Én csak az ajtó felé fordultam, s láttam, hogy Jungkook és Eunhee csókolóznak. Jin egyből felém fordult, és aggódva nézett rám. Erre megráztam a fejem, majd felvettem a cipőm, és kiültem a ház elé. Már felmentek a szobába is, így könnyen kijutottam. Sírtam. Nagyon sírtam. És, hogy miért? Már elmondtam... Szeretem, Jungkookot! De ő engem nem... Hazudott nekem! Azt mondta, már kidobta a csajt, és szívből gyűlöli! Én pedig hittem neki, mert naiv vagyok. De ez van. Most mit tudok csinálni?

-Chim... - ült le mellém legjobb barátom.

-Hagyj... - szipogtam, és úgy, ahogy ültem, arrébb csúsztam.

-Bogyó... Légyszi... - ült közelebb Jinnie.

-Mivan? - kérdeztem halkan.

-Menjünk át hozzám! - mondta, mire el emeltem a fejem térdemtől, s ránéztem.

-Jó... - mondtam, mire felállt, és kezét nyújtotta felém, amit elfogadtam.

El is indultunk, s egész úton csendben voltunk, miközben úgy sétáltunk, hogy a kisujjaink egybe voltak fűzve. Engem ez megnyugtatott. Teljesen kikapcsoltam. Jinnel mindig is közel álltunk egymáshoz, és soha nem figyeltünk másokra, akik undorodva néztek ránk, mert megöleltük egymást, vagy például mert egybe volt fűzve a kezünk.
Én nem voltam az a fajta, hogy érdekelt mások véleménye, de most, hogy szerelmes vagyok, így már igen. Anya, mikor még normális volt, akkor tanította meg nekem, hogy soha, de soha ne legyek naiv, és ne érdekeljen mások véleménye. Igen, ekkor még így is voltam vele... Apa meg... Ő mindig is az az ember volt, aki csak csicskáztatott mindenkit. Most, hogy már nagyjából mindent tudok a felnőttek életéről, megpróbálok én is úgy viselkedni.