Sziasztok!
Úristen, nem is gondoltam volna, hogy ennyien olvassátok a sztorit.
Annyira örülök neki. Ezért itt is van a következő és már írom is ezután a folytatást.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra és olvassatok :D
Ahogy telnek a napok egyre jobban érzem magam. Hiányzik a férjem és az a kötelék, ami megvolt köztünk. Külön szobát kért nekem, hogy senki se legyen mellettem. Két testőr is áll az ajtóm mellett. Gideon senkiben sem bízik. Kihallgatták a menedzserét és ennél többet nem tudok. A legrosszabb esetben az anyámra tudok gondolni. Azért csak nem megy el ilyen messzire? Bár mondjuk anyából mindent kinézek. Gideon már pár napja nem jött be hozzám. Készülnie kell a következő versenyre és ez sok időt elvesz. Mondjuk ez semmire sem mentség. Telefonon azért még beszélünk pár szót. A hétvégén kiengednek a kórházból. Semmi bajom most már és kicsattanok az egészségtől. Éppen a telefonomat böngészem, amikor nyílik az ajtó. Nem nézek fel, csak az egyik nővér jött biztos. Rövid és gyors lépteket hallok és amint felpillantok Gideon áll előttem. Kiveszi a kezemből és ledobja a fotelba mellém. Fölém hajol és rátapad az ajkamra. Viszonzom a csókot majd a karjaimat a nyaka köré fonom. Az egyik karjával a hátam mögé nyúl és magához szorít. Repdesek a boldogságtól jelen pillanatban. Hirtelen az ágyra mászik és vetkőztetni kezd engem.
- Mit művelsz? - nevetem el magam.
- Kihúzok egy helyet a listámról - vigyorog rám.
- Perverz - harapok az ajkamba.
Lehajol hozzám és apró csókokat nyom a bőrömre. Hozzá simulok, ahogy halad lefelé a mellemhez. Lágyan csókolgatni kezdi és nem érzek semmit.
- Gideon nem megy - suttogom.
- Mi? - emeli fel a fejét.
- Nem tudok... Nem megy - rázom meg a fejem.
- Ne haragudj.... Egy barom vagyok - száll le az ágyról.
- Ugye nem mész el? - öltözök fel.
- Reggel beugrom a verseny előtt - indul az ajtó felé.
Felsóhajtok és lekapcsolva a villanyt, megpróbálok elaludni. Kora reggel ujjak simogatására ébredek. Gideon rám mosolyog és lehajol hozzám. Beletúrok a hajába és lehúzom magamhoz. Megcsókol és beleszagol a hajamba.
- Szurkolj, hogy nyerjek! - mondja a hajamba.
- Tudod, hogy mindig! - bólintok aprót.
- Otthon találkozunk! - húzódik el.
Aprót bólintok és kikelek az ágyból. Még egy kicsit gyengének érzem magam. Felkapom a köntöst és kikísérem a liftig. Átkarolja a derekam miközben megyünk és sokan megbámulnak minket. Elég feltűnő a versenyző ruhája. Piros és fekete színben pompázik. Mielőtt belépne a liftbe magához húz és megcsókol utoljára. Vissza csoszogok a szobámba aztán lefekszem. A két testőr folyton végig nézi, ahogy hoznak és visznek vizsgálatokra. Egyikük mindig ott van az ajtó előtt és kicsit aggaszt a dolog. Az orvosi vizsgálatok után megírják a jelentést és egy óra múlva mehetek. Senkit sem hívok fel, inkább átöltözöm és a verseny pályára megyek. A két testőr a nyomomban. Egyikük hozza a kocsi, amíg a másik velem várakozik.
- Nem szeretnék hazamenni. Megakarom lepni a férjemet a pályán - mondom neki.
- A férje világosan megmondta, hogy vigyük magát haza és én követem a szabályokat - morogja.
