Sziasztok!
Úr Isten végre megszületett a következő fejezet. Gyerekek nagyon megkínlódtam vele. A magánéletemben is voltak problémák. Munkahely váltás, elment az első baba. Gondolom nem haragszotok meg, ha ezek miatt nem írtam. De mos itt vagyok és remélem tetszeni fog a rész. Hibákért bocsánat, a gépem nem a legjobb még így szerelő után sem. Borzasztó lassú és örülök, ha tudok írni nektek. Igyekszem vele kezdeni valamit. Köszönöm, hogy itt vagytok.
Van egy zene amit nagyon imádok és közben is hallgattam. Hallgassátok meg és aki átérzi a szövegét tudja miért hallgattam rongyosra. Lauren Daigle -You Say
Jaj nem utolsó sorba +16/+18 rész is lesz benne! Ennek figyelmébe olvassátok!
Jó olvasást nektek, puszi!
Ethan gyűlölettel a szemeiben néz végig rajtam, aztán Gideon-on. Mondani akar valamit, de nem teszi. Ellép az ajtótól és elindul az emelet felé. Azt hittem egymásnak fognak esni vagy valami, de semmi. Mielőtt eltűnne a kanyarban, visszanéz rám és megrázza a fejét. Gideon ellazul majd előveszem a kulcsom és belépünk a lakásba. Most annyira szemétnek érzem magam, mert nem tudtam rendesen elmondani neki, hogy nincs tovább. Pedig valamikor le kellene ülnöm vele és megbeszélni. Egy szemét picsa vagyok most, legalábbis így érzem. Amint belépünk az ajtón Ellie a lányunkkal a kezében lép elő. Gideon apja is itt van és szinte vágni lehet köztük a levegőt. Viszont a gyerekre mindketten imádattal néznek. Sajnálom Ellie-t, hiszen annyira szerette a férjét, mint én a fiát a mai napig. Átveszem a kicsit tőle és össze puszilom az arcát, mire hatalmasakat kacag. Gideon beáll elém és magához ölel minket. Aztán leül az apjával beszélgetni és én is megyek utánuk a konyhába. Ellie összekapja a ruháit és belépve a helyiségbe, elköszön tőlünk. Gideon-ra nézek és nem értem a gyors távozása okát. Meg sem kérdezi rendben vagyunk e, csak elviharzott. Elina a hajammal játszik és az apját nézi folyamatosan.
- Elválunk, ez már biztos - sóhajt fel Nick, Gideon apja.
- Anya már mondta - bólint aprót.
- Nincs már meg az a szerelem, mint régen. Persze tisztelem őt - hallgat el, majd maga elé réved.
- Van valakid apa? - kérdez rá Gideon.
- Egyelőre nincs, jól érzem magam egyedül - kapja rá a tekintetét.
- Elena és én megpróbáljuk újra - mondja halkan.
- Az nagyon jó fiam, nagyon összeilletek és ott van a gyerek is - bólogat sűrűn.
Gideon mellé lépek és belecsípek a fenekébe, mire elüti a kezemet. Senki sem mondta, hogy megint együtt vagyunk. Egy darabig még beszélget az apjával, addig én megetetem a kicsit majd lefektetem, ha elmegy az nagyapja. Elina szobájában játszunk, amikor elköszön. Ad egy puszit a kicsi fejére és egyet az enyémre is. Gideon kikíséri és jó sokára jön vissza. A konyhába megy és felkapva a kicsit utána megyek. Vérzik a szája és kicsit fel is dagadt. Az etető székbe ültetem Elinát és veszek elő fagyasztott borsót. Konyharuhába csomagolom és odalépek hozzá.
- Ethan? - kérdezek rá.
- Azt hiszem megérdemeltem - teszi a szájához.
- Tessék - nyomom a szájához a borsót.
- Mond csak meddig kell levakarni a pasikat rólad? - vigyorog rám.
- Lányod van Gid, mégis mit vársz? - nevetem el magam.
- Baszki - neveti el magát.
- Én értékelem - nyalom meg az ajkam.
Rám emeli a tekintetét és eldobja a zacskót. Elkapja a derekam és feldagadt vérző szájjal csókol meg. A pulthoz nyomja a derekam és teljesen hozzám nyomul. Elina folyamatosan gagyog kint, kénytelenek vagyunk elválni. A kezébe nyomom a mirelitet és megnézem a kicsit. Eldobta a babáját és most nem tud utána menni. Mérgesen néz rám, mintha tudná majd elnevetem magam. Késő este együtt fürdetjük meg a lányunkat és annyira jól esik, hogy itt van. Elina is határozottan boldogabb. Mire végzünk minden tiszta víz és hab. Imád pancsolni a kisasszony. Gideon leveszi a felsőjét és félmeztelen jön a gyerekszobába. Miután elrendezem Elinát felkészülök a hosszú altatáshoz. Nem igazán alszik jól, ahogy az apja sem. Átveszi tőlem és elringatja a fedetlen mellkasán. Ezt nem hiszem el, hogy egyszerűen csak elaludt.
