Örülök hogy elmondta nekem | EKHMV-trilógia III.

11th

Fulladozom az örvényben, ami hirtelen magával ragadott. Csak a farönkbe kapaszkodom, ami mindjárt kimozdul a helyéről. És újra és újra magával ragad az ár. Tehetetlenül süllyedek a folyó mélyére, hogy elvihessen a kegyes halál a mennyek országába, ahol – remélhetőleg – minden jobbá válik, mint a földön.

Amikor Cole elment, én azt hittem, tényleg meghalok. Elragad a fájdalom keserűsége, és végre feloldozást nyerek saját bűneim alól. De nem így lett. Isten segített nekem, és visszaadta azt, aki értelmet adott ennek a szörnyű életnek.

Örülnék, ha minden feltett kérdésemre választ kapnék. De a háromnegyede elszáll a levegőben, mint a gólya. Csak egy utolsót hadd tegyek fel: vajon megkönyörülsz az utolsó harc után rajtunk?

Barron éppen telefonál a dolgozószobájában, egy bizonyos William Charlessal. A cég mellett még a magánügyekkel foglalkozni párhuzamosan elég nehéz számára, kezdem észrevenni az ingerültséget, a folyamatos ingerültséget drága férjemen. Szeretnék könnyíteni rajta, de nem tudom, mit tehetnék.

Ülök az ágyon törökülésben, közben böngészem a chicagoi híreket. Nagyrészt politikáról, és a sportról van szó, ami engem egyáltalán nem érdekel. Ám hirtelen megakad a szemem egy nagy szalagcímen.

Mi történt Illinois állambeli Glenwood–ban hét évvel ezelőtt?

A rendőrség azóta is kérdőjellel áll a dolgok mögött. Az Emery Associates ifjú alelnöke, Barron Emery és felesége kemény múltjával hagyta hátra a 2019–es évet. Ellenségeiket sikeresen eltávolították az útból, de mi van ha azok nem felejtenek? Egyes pletykák szerint Cole Newman szabadulni akar. Vajon sikerül neki?

Hát ezt nem hiszem el. Már a sajtó is felkapta a hírt. Remélem ezt még Barron nem látta. Nem szereti, ha a privát életünkben turkál akárki, akárcsak én. Semmi köze senkinek a családunkon kívül ahhoz, hogy mi mikor és mit csinálunk.

Az Emery Associates nagy hírnévvel jár, ezt a saját bőrömön tapasztaltam. Eddig senki nem vette számba Barront, néhány interjú és fotó kivételével. De mióta történt a nagy növekedés, egyre jobban érdekelt a médiában. Felettébb idegesíti, nagy szerencsénkre úgy intézi a dolgait, hogy azt senki, soha ne tudja meg.

– Mit olvasol? – jön vissza a dolgozószobából. A nagy elmélázás közepette gyorsan becsukom az újságot és félrehajítom azt. Kicsit sem gyanús, mit ne mondjak.

– Semmit, semmit.

Lerakja telefonját a komódra, és kecses léptekkel közeledik hozzám. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy megneszelte a dolgokat. Velem szemben ül le az ágyra, és kiveszi a kezemből a papírtömeget. Mikor meglátja azt a bizonyos szalagcímet, kicsit kikerekedik kék szempárja.

– Ez mi a faszom – inkább meglepődik, minthogy kérdezné. Tudja, teljesen tisztában van azzal, hogy nem tudjuk sokáig rejtegetni a világ elől, de akkor sem szeretne kitálalni mindent.

Hirtelen összegyűri az újságot, mikor egy erős kopogást hall. Egyből felugrik, és távozik a szobából. Nem győzöm utána menni.

Gömbölyű hasamtól egyre nehezebb felállni. Ugyanakkor érzem, hogy a lányom kezdi megneszelni a problémák érkezését, mert egyre jobban kezdek kimerülni. Elfáradtam, pedig még csak nagyon az elején vagyunk.

Csak azt hallom, hogy valamin nagyon ki van akadva, és beszél valakivel.

– Ez nem igaz! Hogy lehetséges egyáltalán? – egy ismerős hang kiabál a nappalinkban. Elkezdek lefelé menni a lépcsőn, és végül meglátom Andrewet majd Seant. Teljesen ki vannak akadva, látták azt az újságot amit körülbelül két perccel ezelőtt én is.

– Abby azért is jött ide hét kurva évvel ezelőtt, mert tisztában volt vele, hogy van valakid és bosszút akart állni. Most meg ez? – akad ki Sean, és ledobja az újságot az asztalra. Eléggé megijeszt, nem láttam még ilyen kétségbeesettnek.

– Valóban? A nővéred egy bolha volt a Cole elefánthoz képest! Tudod ki ő? Konkrétan a kibaszott chicagoi istenverte maffia gyereke. Ezek képesek mindenkin végigmenni, hogy a kölykeik épségben szívhassák a friss levegőt és ne a börtönkosztot zabálják! Sean, ő nem Abby – Barron meggyőzően beszél, de már olyan idegességgel, hogy látom rajta ilyen messziről a remegést. Félelmetesen hangzik, de ő is nagy hatalommal bír. Képesek vagyunk eltakarítani az útból újra. De ezalkalommal végleg is.

– És szerinted a terhes feleséged kibírja? Egyszer már majdnem meghalt, de most nem csak őrá kell gondolnunk. Ott a kislány is – jegyzi meg Andrew. Barron alatt csak úgy süllyed a hajó. Sean nagyot néz, ő még nem is tudja, hogy kislányt hordok a szívem alatt. Néha még nekem is annyira idegen. Bennem lakozik egy élet, akiért én felelek majd. Néha még magamra sem tudok eléggé vigyázni.

Evelyn Maisie Emery, a pici lény, aki mindent jobbra fog fordítani. Hihetetlen, hogy egy új élet mennyi és miféle változást tud hozni, nem igaz?

– Most találd ki, hogy fogjuk eltakarítani az utunkból. Mert Barron, ő nem csak titeket fenyeget, hanem minket is. Mi van, ha érintkezett a börtönben Abbyvel és Chrisszel? – teszi fel jogosan a kérdést Sean. Közben kezdek szépen lefelé menni a csigalépcsőn, hogy meglepetést okozhassak nekik.

– Sziasztok fiúk, mi ez a nagy csevej? Felcsaptatok lánynak? – szólok oda fennhangon, hogy végre abbahagyják ezt a semmit nem érő vitatkozást. Mindannyian kicsit meglepődve néznek rám.

– Mi a faszért nem mutattad ezt a rohadt újságot Rose? – akad ki Barron. Odamegyek hozzájuk, és kikapom Andrew kezéből, hogy félbe téphessem.

– Tudod mi ez? Ostobaság, kicsim. A bulvárlapok azért esedeznek, hogy minél többet megtudjanak az Emery családról. Azt sem tudják, hogy min mentünk keresztül annyi évvel ezelőtt. Hogy majdnem meghaltál. Fingjuk nincs róla – Barron idegességében beletúr a hajába. Andrew és Sean mérgükben leülnek a bárszékekre, hogy ülőhelyzetben tudjanak lenyugodni.

– Rose, ez nem csak a bulvár, ugye tudod? Ez maga Cole. Mindent ő tervezett elő és nekünk ki kell találnunk éppen mire készül. A tárgyalásán ma ott lesz apa, hogy minél többet meg tudjon. Én is megyek – sötétkék szemeiben villog a bosszúvágy tüze. Utálja Colet. Tiszta szívéből.

– Én maradok, figyelek Rosera. Andrew, menj csak nyugodtan. Lylának szüksége van rád.

Andrew hallgat Seanra, aki büszkén vállalja a bébiszitter szerepét. Soha sem gondoltam volna, hogy az egyik főellenségem testvérével fogok egy levegőt szívni, de megtörtént. Nem mindenki olyan ellenséges, mint Abby Walker vagy Cole Newman.

– Köszönöm Sean – mondja Barron, s egyből elviharzik a kijárat felé. Még szerencse, hogy alkalmas ruhát vett fel ezen – eddig elég kellemetlen – napon.

Sean előveszi a sluszkulcsát, és megindul a kijárat felé Andrew társaságában. Én felveszem a kabátom, majd a könnyen felvehető topánkámba bújtatom lábaimat.

Nem tudom mit tartogat még ez a nap számomra, de abban az egyben teljesen biztos vagyok, hogy a mi életünk egyszerűen soha sem lehet már egyszerű.

Amióta Barront ismerem, minden lélegzetvételemben megérzem azt a fenyegetést, ami néha ér, néha pedig elkerül. Forrósodik körülöttem a tér, én pedig nem vagyok túl jó túlélő.

Hát, soha sem leszek az. Szárazságból nehéz nedvességet csiholni.