Különös kapcsolat Zozo ff.

Part 17

A kis nyaralásunk nagyon jól sikerült a szülinapossal és mivel ez már volt egy ideje a karácsonyra pörögtünk rá nagyon. Nyilván van ezzel rajtunk egy kisebb feszültség mivel én nem töltöm együtt a családommal Zozo pedig nem szólt nekem, hogy szeretné velem tölteni az ünnepeket az ő családjával együtt. Így én enyhén kezdek aggódni afelől, hogy egyáltalán szenteste vele leszek e vagy sem. December közepe van konkrétan egy hét múlva karácsony napja és Zozo még mindig nem mondott semmit. Ahova elmegyünk programok mindegyiken jól érezzük magunkat, de ott van egy enyhe feszült hangulat is amit én okozok. Ha nem akarja akkor mondja azt, de ez így nem jó. Ma is jön át, mert meg akarjuk vágni a közös videónkat amit az én csatornámra fogunk ki rakni. Ma tervezek vele beszélni erről az egészről. 

Reggel nehezen ki keltem az ágyból, hogy a mai napra össze szedjem magam. Egy fekete piros csíkos karácsonyi kezeslábast vettem fel és egy csilingelő mamuszt a lábamra. Egy forró tea kíséretében vettem kezembe a telefonom amin egy érdekes üzenet várt rám. 

"Drága kislányom!

Tudom igazán későn írok neked erről, de szeretném, ha az ünnepeket velem és a nagyapáddal töltenéd Monoron. Az anyád és testvéreid nem jönnek velem erre az öt napra amit a nagyapáddal fogok tölteni a jövőhéten ezért bátorkodtam rád írni hátha velem tartasz, illetve velünk. Azt is tudom, hogy inkább a pároddal lennél a szeretet ünnepén, de ha mégis lesz kedved szívesen látunk téged mindketten. Remélem minél hamarabb döntesz.

Szeret és ölel Édesapád"

Dobogó szívvel olvastam el apám kedves sorait és egy kis remény szikra nőtt a szívemben, hogy mégis lesz kivel illetve kikkel töltenem a szeretet ünnepét. Amint beszéltem Zozoval vissza is írok apunak bár már tudom mi lesz neki a válaszom független attól, hogy párom mit szól hozzá. Gyorsan le főztem egy kávét Zozonak aki éppen ekkor nyitott be az ajtón.

-Szia szívem!- karol át hátulról és halmozza el puszikkal a nyakamat.- Hogy aludtál?- perdít maga felé, hogy egy hosszú csókot tudjon adni nekem amit viszonoztam neki.

-Egész jól bár Boris sokszor császkált ki be a szobából azokra mindig felkeltem.- az említette mintha csak békíteni akarna a 40 kilós testével nekem dőlt és orrával bökdösött meg nyalogatott amin Zozo aranyosan mosolygott.- Te?- veszem kezeim közé Boris fejét hogy adjak az orrára egy jó nagy puszit.

- Nem volt mellettem egy szexistennő szóval nem olyan jól.- biggyeszti le a száját nevetségesen mire megforgatom a szemeim és vissza terelem Borist a helyére. - Amúgy jól csak korán kellett kelnem Anyu miatt most mentünk fát venni.- teszi hozzá mire nekem ismét össze facsarodik kicsit a szívem.- Te már megvetted?- kérdez rá be ízesítve közben a kávéját. Nem tudok nem arra gondolni, hogy ha meghívna magához nem kéne nekem is fát néznem, de inkább csendben maradok.

-Én nem leszek itthon.- motyogom miközben az erkélyre ki ülök rá gyújtani. A fiú ki dülledt szemekkel teljesen le döbbenve jön utánam miközben egy pokrócot terít rám, hogy ne fázzak.

-Mi az, hogy nem leszel itthon?- huppan le mellém de már nem döbbent hanem kicsit mérges is.- És nekem erről miért nem szóltál?- fordul felém teljes testtel és leteszi a bögrét az asztalra.

-Ma írt apu, hogy menjek le Monorra vele a nagypapámhoz. Anyuék nem jönnek ezért kérte menjek vele, hogy velük legyek karácsonykor ne pedig egyedül mint már oly sokszor az elmúlt években.- fújom ki a tüdőmbe zárt füstöt és csak utána nézek barátomra akin többféle érzelem játszódik le egyszerre. Sokat le tudok olvasni az arcról mégis a zavarodott tűnik ki a leginkább.

-Azt hittem velem akarod tölteni a szeretet ünnepét.- suttogja maga elé bámulva le törve.

-Igen Zozo veled akartam illetve akarom tölteni, de sosem hoztad fel, hogy mi legyen. Nem hívtál a családodhoz karácsonyozni gondoltam nem szívesen látsz ott, én meg szenteste nem hívlak ide mivel a család fontosabb nem foglak önző módon el rángatni ide, hogy velem legyél a családod helyett. - rázom meg a fejem és végre ki mondom ami már egy hete nyomta a szívem és nem hagyott egy perc nyugtot sem nekem. Zozo elgondolkodva nézett maga elé majd le sütötte a szemét.

-Én vagyok a legszarabb barát a világon.- kezdi el masszírozni a  homlokát gondterhelten. - Hagyom, hogy a saját barátnőm ne tudja mit kezdjen magával a szeretet ünnepén és azt hiszi nem akarom le vinni a családomhoz. Milyen barát vagyok én?- néz a szemembe szomorúan.

-Ne emészd magad kicsi. Szeretlek még akkor is ha van pár hibád. Én sem vagyok tökéletes nehogy azt hidd.- ülök át az ölébe.- És nekem igenis tökéletes vagy, nem akarnálak senkire az ég világon le cserélni.- simítom kezemet az arcára és le hajolok, hogy ajkaimat az ő puffadt csodáira tudjam nyomni. Kétségbe esetten szorít magához és annyi szeretetet visz a csókba amibe szinte bele is szédülök.

-Annyira szeretlek.- bújik bele a nyakamba.- Olyan sok ideig azt hittem, hogy nekem egy szőke buta picsa jut akivel csak azért leszek együtt mert már nem lesz más, hogy úgy félek téged elveszítelek ezekkel a hibáimmal.- néz bele a szemembe szomorúan.

-Jaj kicsi nem fogsz engem egy percre sem elveszíteni. Ez most máshogy alakult, de majd 25.-én le jössz hozzánk Monorra és el töltünk egy felejthetetlen napot csak mi négyen akik a legfontosabbak nekem. Meg majd lesz nyilván egy haveri karácsony is de az egészen más jellegű lesz.- kacsintok rá vigyorogva. - Benne vagy?- karolom át a nyakát mosolyogva.

-Hogy érdemeltelek meg téged?- sóhajt egy nagyot és gyengéd csókot ad ajkaimra amit úgy imádok. - Mikor indulsz?- kérdezi el válva tőlem ám én a csók hatása alatt állva nem igazán tudok válaszolni neki amit egy önelégült mosollyal nyugtáz.

-Két nap múlva.- szívom be az alsó ajkam az övéit nézve folyamatosan. - Szóval holnap sütök, hogy el tudd vinni anyudéknak az ajándékokkal együtt.- bólogatok hevesen már előre tervezgetve a mai meg holnapi napom.

-Akkor maradok itt két napig.- áll fel velem az ölében és bent le ül velem együtt a kanapéra.- Nem lenne pofám ezek után még holnap le lépni.- süti le a szemeit bűnbánóan.

-Na elég ebből kicsi.- pattanok fel az öléből.- Ki bontunk egy üveg vagy inkább két üveg bort el kezdünk videót vágni meg kaját csinálni és majd este ki engesztelsz.- harapok bele az alsó ajkamba pajkosan és kacsintok is neki nevetve.

-Ez igazán nagyon jól hangzik.- áll fel és hátra döntve engem csókol meg nagy hévvel amibe a szó szoros értelembe véve bele szédülök.

-Huh ha ilyet csinálsz nem fogok tudni estig várni.- kapaszkodok bele a vállaiba zihálva. Vágytól csillogó szemekkel nézek bele az ő barna szépségeibe mire már egy inkább lágyabb de annál cukibb csókot kapok. A videót végül sikerült megvágnunk és az ebéd is időben kész lett így a kanapéra be kucorodva kezdtünk el azon veszekedni milyen filmet nézzünk. - Nem vitatkozom baszod karácsony van karácsonyi filmet fogunk nézni akkor is ha bele pusztulsz.- csapok a mellkasára nevetve és ki veszem a távirányítót a kezéből.

-Miért akarsz engem ennyire megölni? Ez bosszú?- dől hátra hiszen látja, hogy nem tud engem meggyőzni, hah vesztes.

-Bosszú a nagy faszt az máshogy néz ki ez csak egy program amit én választok kész, ne szenvedj már ilyen látványosan.- pöckölöm meg az orrát nevetve. Zozo a szemét forgatva hú magához miután be kapcsoltam a Grincs mesét nagy vigyorral a fejemen. Végül Zozo tényleg annyira szenvedett már, hogy igazán másba ment át a filmezés. És határozottan nagyon ki lettem engesztelve.