Mindenkiben keresve

Sυɳʂԋιɳҽ

Az nap William ténylegesen haza vitt épségben annak ellenére, hogy azt a kormányt azt hittem menten kitépi a helyéről.

Nem láttam még feszültnek de most határozottan az volt a szemei szinte szikrát szórták minden piros lámpánál pedig elkáromkodott egy sort. Iszonyat megkönnyebbüléssel vettem tudomást róla, hogy a szobámban ülök. Viszont közel sem volt tiszta lelkiismeretem a fiú lelkére kötöttem amint hazaér dobjon nekem egy üzenetet és igen az aggodalmam felülkerekedett már megint rajtam tehát megadtam neki a számomat eddig ilyenre pedig még nem került sor az életem eltelt évei során. Hiába nem szóltam egy szót sem az út alatt tudtam most ez neki a legjobb. Én is magam alatt voltam de most inkább csak hibáztatni tudtam azt a cselekedetemet, hogy felszakítottam sebeit.

[...]

Másnap a suliban bocsánatot kért a viselkedésért amitől csak a bűntudat még jobban mardosott mivel igen is magamat hibáztattam nem még, hogy ő kérjen elnézést hiába is mondta el nekem ezerszer nem tehetek semmiről és csak jobban érzi magát attól, hogy végre valakinek kiönthette a már régen felgyülemlett szennyesét.

Ilyen helyzetben is próbált jobb kedvre deríteni így pedig kénytelen voltam megereszteni felé egy mosolyt. Az őszintét megvalva nekem is erre volt már régóta szükségem és most olyan egésznek érzem az életemet kár, hogy csak pár napig lehetett így.

Legnagyobb meglepetést pedig a baráti társasága okozta számomra ugyan is kedden vele tartottam ebédelni ami mellesleg több sebből is vérzik de ez most lényegtelen.

A társaság csupán hat tagból állt plusz William és a többiek elmondása szerint most már én is hozzájuk tartozom.

"Hozzánk tartozol" ezt a szót ízlelgettem elég sokáig miután a szívemre megnyugvás és boldogság került.

Megismertem Bethany-it ő ennek a kis családi környezetnek a tagja mivel az egyik fiú barátnője. A lány mindig mosolyog szó szerint és már nagyon megbántam mikor azt hittem biztosan ostoba már pedig második emberben csalódtam pozitívan. Orvosnak szeretne tovább tanulni ami engem teljesen lesokkolt főként mivel gyerekorvosnak ez hallatán pedig a szívem csak jobban össze szorult. A gyerekek szerintem az élet kis csillagai szóval kérdés sem fért hozzá, hogy ezt a lányt teljesen a szívembe zártam. Neki a barátja Reece mellesleg William legjobb haverja elmondásuk szerint már kis pisis koruk óta tűzön vízen át ott voltak egymásnak minden helyzetben. A társaság további négy fője Kyle-ből állt aki igazi foci és film megszállott nagyon sokat beszéltem már vele különböző témájú rendezésekről és az ízlésünk igen csak megegyezik. Aztán itt van még Jake aki aztán tényleg igazi vérbeli csajozógép mindig csak a lányokon és a különböző meghódítási terveiről csacsog de ez igazán senkit nem zavar mivel nagyon sok égő szituációban volt már része amin mindannyian már szinte sírunk nem viccelek az ebédlő tőlünk zeng ha pedig nem kaptam volna elég gyilkos pillantást ezek után pedig pláne. Az utolsó két ember pedig Oliver és Harry ők tesók de nagyon lazák viszont Oliver érzékenyebb típus ezt pedig már abból letudom venni, hogy egy lányba már egy éve szerelmes de egyszerűen valamiért soha nem jön össze szegénynek ez pedig nem kicsit viseli meg még ha ezt nem is mutatja ki. Harry pedig aztán tényleg minden idejét a focinak szenteli elmondása szerint a többi úgy is megvárja hát igen tényleg nem túloztam mikor azt mondtam nagyon könnyen veszi a dolgokat.

Fantasztikusan éreztem magamat velük az elmúlt három napban és számomra ez a pár nap is olyan volt mintha a gimi kezdete óta ismerném őket sőt már talán hamarabb is.

Na de vissza térve a jelenbe. Csütörtök van azaz Amberrel való küzdelmem előtti nap. Minden utolsó tanóra után itt dekkoltunk William-el az edzőterembe és kőkeményen próbálta a legjobbat kihozni belőlem. Persze ezek után fáradtan de neki álltam átnézni a sok anyag részt is mivel nem elég a fizikai tudásom ide az ész is jócskán kelleni fog. A mai órák mozgása sem különbözött a többitől így mikor az utolsó tíz perces futásom után a forró zuhany alá vethettem magamat hálát adtam mindennek és mindenkinek.

Türelmesen várt rám az előtérben habár nem kellett sokat mivel eléggé siettem. Kedd délután óta nem mentem át hozzá és még csak fel sem hoztuk jobb volt ez így mind a kettőnknek. Most még is ahogyan a biztonsági övet húztam át magamon arra a döntésre jutottam, hogy áthívom hozzám történjen aminek meg kell történnie.

-Figyelj. - köszörültem meg a torkomat miközben úgy éreztem teljesen kiszáradtam.

-Rád mindig. - minden édes szava apróbb tettei olyan hatást váltottak ki belőlem amibe beleborzongtam levegőt pedig éppen, hogy kaptam miközben a piros lámpák ezerrel villogtak valami rosszat jelezve.

-Nincs kedved átjönni? - végig csak az arcát néztem amin most igen erős meglepődést véltem felfedezni.
- Persze csak ha nincs más programod és van kedved. - szégyenlős vigyorom kíséretével hadartam el gyorsan miközben egy laza mozdulattal beletúrtam enyhén párás hajamba.

-Sarah hát persze, hogy van. - a szívem úgy dobogott azt hittem menten kiugrik a helyéről bár vele tartottam volna mivel ennek a fiúnak minden szava észveszejtő!

Nagyon boldog karácsonyt szeretnék kívánni nektek!💋