Mindenkiben keresve

Sυɳʂԋιɳҽ

Ma egy csodás pénteki napra keltem ja, hogy ez csak egy szép álom. Felhős az idő ahogyan pedig kinyitottam az ablakot megcsapott egy jó hűvös szellő. Ezért felhúztam egy magas derekú fekete farmer nadrágot amihez egy ugyan ilyen színű szűk fazonú garbót vettem fel erre pedig még egy fehér színű rövid ujjú pólót. Feltettem a nyakamba egy arany nyakláncot, három színtből áll ami egyre rövidebb lesz. Sminket nem tettem fel csak a szempillámat a göndörítővel megigazítottam,a hajamat átvasaltam így szögegyenes lett. Gyorsan fogat mostam felkaptam a táskámat ahogyan a fekete telitalpú magassarkúmat. Igazából egész időben voltam, pont jól is jött, hogy a busz rögtön jött így nem kellett sokat várnom.

Hogy én mennyire utálom ezt a napot de még közel sem jártam a végéhez. Máskor ha azt mondanám ennél rosszabb már nem lehet kérlek üssetek le.

Szóval hol is kezdődött ez az egész.

A folyosón lazán sétáltam pár pillantást kaptam de gondoltam akkor még csak azért mert a nyár alatt nagy stílus változáson mentem keresztül de, hogy én mennyire naiv is vagyok. Egyre többen néztek felém én pedig csak próbáltam a könyveim álltal nem túl feltűnőnek lenni utálom ha a figyelem központjában állok. Túlságos idegesített, hogy az emberek rám majd mögém tekintenek ezért is vettem egy nagy levegőt majd fordultam meg. Ekkor már vészesen közel volt hozzám az akit most a föld alá kívánnék.

-Járhatnál nyitott szemmel. - kacsintott rám ami miatt nekem kedvem támatt kikaparni a szemét.

-Neked pedig távol tartani magadat tőlem.-fordultam meg majd mentem tovább a 215 teremhez.

-Várj már beszélni szeretnék veled. - lépett lazán mellém.
-Szerinted érdekel? - nem fordultam felé egy pillanatra sem mert tényleg nem hatott meg.

-Hát miután tegnap ott hagytál ne csodálkozz egy minimum magyarázatot kérek. -hangját megemelte kissé.

-Volt társaságod akkor most mit sír a szád?- álltam meg most már a terem előtt.

-Tudod jól, hogy nem számítottam rá a hátam közepére se kívántam. - forgatta meg szemeit.

-Ja csak máshová.- ezzel pedig le is szerettem volna zárni csak, hogy az ajtó elé állt így pedig elzárta az utamat.

-Nagyon vicces vagy Sarah. - most először mondta ki a nevemet. Ez más szituációban talán még meg is hatott volna de most csak szimplán zavart.

-Tudom de most már engedj be. - türelmetlenül támaszkodtam egyik lábamról a másikra.

-Mond fel sem tűnt mennyien néznek? - kérdezte most a diákok felé fordulva.

-Jaj de nagyon ,tudod nem mindenki lehet olyan menő mint te és bámulják mindig. - kezdtem ideges lenni.

-Ne kezd el, csak szerettem volna elmagyarázni neked mi történik. Tegnap miután Amber oda jött találkozni akart viszont én nem ezért enyhén leráztam magamról. Viszont neki ez nem tetszett ezért is nézett valakivel utánnad. Miután pedig meg tudta te velem leszel idei évben a versenyen rögtön felhívatta a családjával az igazgatót. Tudod milyen befolyásosak a szülei és mennyit támogatják a sulit viszont a diri úgy gondolja küzdjetek meg egymás ellen pont ezért a suli mémes oldalán raktak ki egy ilyen posztot. - ezzel elém tartotta a telóját a kép láttán pedig enyhe szédülés kapott el.

Ez nem lehet nem történhet meg ilyen velem ez is miatta van mert neki muszáj minden lánnyal kikezdenie. A képen két kép volt egymás mellé bevágva középen pedig egy VS volt szerkesztve. Igen ám ezzel nem is lenne gond ha nem én lennék rajta egy olyan képpel amin úgy nézek ki mint egy lecsúszott alkoholista. Nem ittam arról szó sincsen csak a mostani stílusomhoz illően elkaptak egy olyan pillanatot ahol a szemeim enyhén csukva vannak a szél pedig össze borzolta a hajamat ezzel pedig megalkodva a borzalmas összképet. Amber viszont csodásan festett, egy testhezálló vörös ruha volt rajta csodálatos sminkel és frizurával komolyan mondom ha nem jönne be neki a suli simán lehetne modell nem is értem mit keres még itt?! Ezek mellett pedig már csak a kép alatt lévő like és komment mennyiségtől rázott ki a hideg.

-Ez nevetséges, engem pedig nem hat meg önként átadom neki. - vontam meg a vállamat miközben belül szétestem.

-Nem azt nem teheted meg velem! - feszült meg jól láthatóan.

-Miért is? - vontam fel egyik szemöldökömet.

-Legyen annyi elég, hogy én nem szeretném. Tudom nagy kérés de segítek csak nyerd meg utánna pedig neked is lehet egy kérésed tőlem amit bárhol bármikor teljesítek. - komolyan ilyenkor miért nem jön valaki megzavarni minket, hogy be szeretne menni?

Viszont jelen pillanatban végig gondolva nem tűnt rossz ajánlatnak én kapok plusz pontokat az egyetemhez readásul William teljesesíti azt amit kérek a későbbiekben pedig kitudja lehet ráfogok szorulni. Hosszú percek után nagy nehezen de válaszoltam.

-Legyen, de pontosan mit is kéne csinálni? - gyors megkönnyebbülés futott végig arcán.

-Hát hasonló mint ami lesz a fő versenyen szóval egy jó kis okossági teszt utánna pedig sport. - ennyit bőven elég volt hallanom sőt még sok is volt.

-Kizárt! - ezzel pedig kicsit meglöktem de nem kellett ő maga oldalra állt én pedig úgy sétáltam be végre a terembe, hogy az ajtót erőből becsaptam.