Mindenkiben keresve

Sυɳʂԋιɳҽ

Sokáig néztem Williamet ez miatt pedig be állt közöttünk az a bizonyos kínos csend.

-Szóval akkor szerintem menjünk futni-vörösödtem el ezért jobbnak láttam a földet alaposan megnézni ha már az előttem álló fiú nagyon szórakoztatónak találta a mostani szituációt.

-Benne vagyok ha pedig sietünk talán időd is marad még tovább csodálni engem. - terült szét egy pajzán mosoly arcán.

-Kösz abból egy életre elég volt. - kezdtem felmérni a pályát miközben a szívem megint normális vert.

-Nem úgy tűnt. - lépett közelebb hozzám ez a közelség pedig nagyon nem tetszett nekem pont ezért gyorsan cselekedve oldalra léptem és elkezdtem egyedül nekikezdeni az edzésnek.

Pár lépést tettem meg futva mire már előttem végezte a mozdulat sort ezzel pedig mintha húzott volna maga után. Az első kör hamar el is telt próbáltam normálisan és egyenletesen venni a levegőt. A második kör már sokkalta húzósabbnak bizonyult a napsütötte meleg fülledt levegőben elkezdtem izzadni a levegő vételem szétesett ezért már alig tudtam magamat vonszolni utánna. Kör felénél voltunk mikor úgy éreztem most muszáj megállnom. Nem vagyok az a könnyen feladós típus de nekem ez nem megy és nincs is hozzá kedvem, otthon szeretnék már lenni sütni valamit vagy csak az ágyban pihenni miközben egy random filmet nézek. Nekem nincs szükségem arra, hogy itt edzek miközben ezt az egós viselkedését el kell tűrnöm. A korombeliekkel szemben én már túl sok mindent éltem át. Nem hiányzott az életembe több sérelem nem voltam rászorulva soha másokra és ezért nem is barátkozom. Szerezhettem volna egy legjobb barátnőt ha annyira akartam volna de nekem ez nem kellett sokkal jobban szerettem magamban elrendezni a dolgaimat és úgy megoldani, hogy abba nem vonok bele senkit. Sok volt az elmúlt öt év ahogy most ez is, ott ahol voltam meg álltam. A kis futó fiúka ezt elég rövid idő alatt észlelte is. Nem volt mondjuk nehéz, hogy nem hallja ahogy levegőért kapkodok vagy szenvedés képpen elkáronkodtam egy sort. Nem telt bele pár pillanatba se és ő már előttem állt. Nem látszott rajta a futás ugyan olyan jól nézett ki mintha reggel frissen készült volna el az uta pedig ide vezette volna őt. Neki egyszerűen nem kellett megerőltetni magát nem csak a futásban de még az életben se. Tökéletes élete van csodás családja mindent megkap soha nem kell semmiért küzdenie csak is a lányoknak maguk között, hogy végül a fiú melyiket is fektetheti meg ma este. Én pedig nem hibáztatom ez miatt miért is tenném csak egyszerűen nekem nincs szükségem erre az egészre mondtam el magamnak még egyszer amit ma már sokadjára teszek meg.

-Most haza megyek. - jelentettem ki hatalmas egyszerűséggel valamilyen szinten pedig nagy megkönnyebbüléssel.

-Nem mész te sehova, miért mennél? Én is matekoztam veled pedig elhiheted kurvára nem volt hozzá kedvem. - most először hallottam tőle egy csúnya szót.

Eddig erre oda figyelt vagy csak szimplán senki előtt nem szokott. Most még is megtette ennyire feldühítené, hogy valaki ellent mond neki?

-Már pedig de, amúgy meg örülj legalább lesz egy csomó időd nem kell többet rám szánnod. - már nyitotta volna szóra száját mikor meg hallottunk egy kiáltást. Pontosabban egy lány hangját.

-Ohh hát itt vagy William már mindenhol kerestelek.- tipegett oda hozzánk egy körülbelül velünk egy idős lány. Szőke haja volt göndör fürtökben omolt vállára, arca nagyon szép volt amin egy természetes még is tökéletes smink volt.

-Hát pedig nem nehéz kiszúrni elég látványos vagyok. - nézett először rám majd a lányra az utóbbi pedig neki is feltűnt így tehát rám nézett.

-Téged észre sem vettelek szia Amber vagyok. - mutatkozott be nekem amit őszintén szólva nem néztem volna ki belőle.

Több figyelmet pedig már egyik fél sem szentelt nekem pont ezért láttam jónak ha én most magukra hagyom őket. Hátat fordítottam majd elmentem a táskámért ezzel pedig irány a buszmegálló. Fájt talán egy kicsit az őszintét megvalva, hogy nem jött utánnam pedig eléggé felhúzta magát mikor kijelentettem, hogy hazamegyek. De ő már csak ilyen mindegy ki csak valaki melegítse minden este az ágyát.

Ettől a pontól pedig elhatároztam ő számomra csak is egy csapattárs akit pillanatnyilag el kell viselnem. Vége lesz a versenynek onnantról pedig viszlát William Miller többé látni sem fogjuk egymást erről én magam fogok gondoskodni főként azért mert gyűlöllek amiért azt hiszed tiéd a világ minden lány és amit csak kiejtesz a szádon.

De velem nem fogsz játszani mert gyűlöllek William Miller!