Ígéretek tengere (KuroKen)

-4-

Az este hátralévő része jobb hangulatban telt, így hogy már volt valami, amin elindulhattak. Kenma meg akart bizonyosodni róla, hogy a vörös pirula nem Razúrt tartalmaz. Miért akarna Nekomata edző hallucinációkat okozni a tanári karnak, és Satsukinak? Semmi értelme nem lenne. Kuroo bár nem vallotta volna be soha, de egy kicsit remélte, hogy Razúr van a pirulákban. Ha az van bennük, akkor az üvegcsén található információ alapján akár az anyja tartózkodási helyét is megtudhatnák.

Kuroo tisztán emlékezett arra, amikor az anyja egy nap úgy hozta vissza az egyenruháját, hogy tele volt vörös foltokkal. Az anyja már egy ideje depresszióban szenvedett, de aznap a mosolya a füléig ért. Kenmával éppen az udvaron röpiztek, amikor hirtelen kitárult a kapu, és berobogott a nő.

-Gyerekek! Ma Yakitori csirkét eszünk! Irány a konyha, gyertek gyertek!

A két fiú láthatólag sokkos állapotban vánszorgott be a házba, már majdnem kezet is elfelejtettek mosni.

Attól a naptól kezdve a ház különböző pontjaiban található volt egy-egy vörös folt. Kenma néha rákérdezett, de nem zavarta komolyabban. Kuroo anyja mindig csak így válaszolt:

-Ó, azt elfelejtettem feltakarítani! Remélem nem fogja meg a kanapét... - Sokszor ők is segítettek takarítani. Egy idő után Kenma már nem ment át Kurooékhoz, mert mindig csak takarítottak. Takarítás, takarítás, Razúr, Razúr... Kenmának elege lett. Kuroo megértette, és többet nem hívta át. Egy nap Kuroo Kenmáéknál volt, hogy Kenma megmutathasson valami új játékot Kuroonak. Kuroo kommentálta az egészet, de egyszer csak elhallgatott. Kenma ezt furcsának érezte, ezért rákérdezett, mi a baj.

-Semmi...Csak ... Az a hordó.

-Mi van a hordóval? Erről már beszéltünk, azért ilyen zöld, mert radioaktív anyagokat tartalmaz.

-..Te nem látod?

-Kuro. Mire gondolsz? - Kérdésére nem jött válasz, Kuroo csak a képernyőt bámulta, és bámulta, és bámulta...

-Kuro, a francba is, jól vagy? - Rázta meg párszor a fiút a vállánál fogva. Kuroo falfehér volt, ezért Kenma ellenőrizni akarta a pulzusát, de amint hozzáért a fiú nyakához, szó szerint lefagyott. A fiú jéghideg volt.

-Kuro? KURO? Hahó, kérlek mondj valamit, mondj már valamit, a fenébe is! - Rázta tovább a fiút. Kuroo nem válaszolt, csak azt a zöld hordót nézte. Kenma felpattant, és az ágyhoz rángatta Kuroot. Leültette, jól betakargatta, majd átölelte társát. Fogalma sem volt mit tehetne ebben a helyzetben. Hívjon mentőt? Hívja fel az anyját? Vagy Kurooét? Mi a fenét csinálhatna ebben az esetben?

-Kenma.. -Szólalt meg egy kis csend után Kuroo. Kenma azonnal felkapta a fejét, és a tenyerét a barátja homlokára tette.

-Kuroo, most meg olyan mintha fel akarnál robbanni. Megbetegedtél? Mi a baj?

-..A hordón volt egy vörös folt.

-..

-...

-Kuro. Most komolyan? Ezért aggódtam annyira? Ne viccelj már, zöld az egész. Ha meg vörös foltokat látsz, akkor hallucinálsz. - Ütögette meg egy kicsit a karját.

-..Ahahah...ahah..bevetted..- Nevetett fel keservesen Kuroo. Már megint a vörös foltok. Biztos annyiszor látta a házukban, hogy már mindenhova odahallucinálja.

-Aww Kenma, de aranyos vagy, mégiscsak törődsz velem! - Nevette Kuroo.

-... - Kenma válaszadás helyett ráhúzott egy párnát társa fejére.-Egyél tollat. Úgyis kakas vagy!

Másnap reggel Kuroo a fürdőszobában mosta a fogát, amikor észrevette a tükörben, hogy az arcán van valami vörös. Ugye nem, az amire gondol? Mindig is vigyázott a bőrére, kizárt , hogy pattanásos legyen! Ha hazaér, biztosan elvégzi az arcápolási rutinját. Ahogy tovább, és tovább nézte az arcát, úgy terjedt a vörös az arcán. A kezével megpróbálta letisztítani az üveget, de nem járt sikerrel. Minél jobban dörgölte, annál jobban terjedt a vörös folt. Kuroo egyre furcsábban érezte magát. Mintha az arca égett volna. A kezével gyorsan az arcához kapott, majd végigsimított azon. Amikor elvette a kezét, és az ujjaira pillantott, érezte ahogyan a lábai a földbe gyökereznek.

Az ujjain vörös foltok voltak. Nem lehetett vér. Nem volt vér. Kuroo jól tudta, hogy ez milyen anyag. A kezeivel újra és újra az arcát dörgölte. Ugyanaz volt az eredmény. A kezei már be voltak terítve a vörös porral. A tükörbe nézve pánik fogta el. A vörös por parazitaként terjedt a bőre felszínén, később beleivódva a húsába.

Ez csak hallucináció, csak hallucinálok, ez csak a képzeletem, ez nem létezik, nem, nem..nem..- Kuroo megpróbálta megdörgölni a szemét, de az eredmény csak az lett, hogy a szemébe is belekerült a por. Vörös, vörös, mindenütt vörös! Miért, miért, miért..Ez csak a képzelete, az agya játszik vele. -próbálta magát nyugtatgatni. Könnyezni kezdett, és már a csaphoz nyúlt volna, amikor a tükörben észrevett valamit. A csempék közötti résekből vörös valami folyt. Ami még ijesztőbb volt, az az volt, hogy mögötte is volt egy tükör a földön. A kádban is volt egy tükör. Aztán a mellette lévő falon, majd a csempék is ezernyi szilánkra törtek. Nem is csempék voltak azok, hanem tükrök. Tükrök mindenütt. Kuroo térdei feladták a szolgálatot, így a fiú a földre hanyatlott. A hideg padlón ülve csak a saját eltorzult arcát látta mindenhol. A szemeibe jutott anyag miatt minden vörös volt. Legalább is, ezzel nyugtatta magát. Szorosan becsukta a szemét, és csak annyit mondogatott magának, hogy ez csak egy álom. Reggel Kenma megölelte, ezért egy kicsit sajnálta, hogy álmodik, de a jelenlegi helyzetre tekintve jobb, hogy csak álmodik.

Hirtelen hideg fuvallat érte a tarkóját, mely hatására a gerince mentén kirázta a hideg. Hirtelen valami forró markolta meg a vállát, majd valami átkarolta a derekát. Majd valami belemart a lábába. A fájdalom hatására akaratlanul is kinyitotta a szemét. Egy vörös folyadékszerű valamivel bevont kéz mélyesztette bele éppen a körmeit a combjába. A szobában található tükrökből ezernyi kéz nyúlt érte. Mielőtt elérhették volna, egy ismerős hangra lett figyelmes.

-Kuro! KURO! KURO, MI VAN VELED? KURO!!

-~~~~~-~~~~~-~~~~~-~~~~~-

Jó reggelt! Nem tudtam, hogy raknom kell- e egy TW-ot, így a biztonság kedvéért nem raktam. Slay