Vele született sors (Előzmény Könyv) (𝑯𝒂𝒓𝒓𝒚 𝑷𝒐𝒕𝒕𝒆𝒓 𝒇𝒇.)

🥀𝐈𝐈. 𝕮𝖍𝖆𝖕𝖙𝖊𝖗 🥀

Időszámításunk szerint 518-ban

Hitvány Herpón baziliszkusza a gazdája halála után szabályok nélkül élt. Rengeteg ideig csatornákban bujkált, hiszen Herpón utolsó szava az volt a bestiához, hogy ne találjanak rá. A baziliszkusz szép hosszú életet élt. Kezdett halványodni benne az utolsó parancs, így tehát elkezdett embereket is ölni egyaránt. Elég volt csak egy pillantás a szembe és máris holtan csukott össze a szörny aznapi étele.
Cesariel ahogy ígérte, megkereste a kígyót és egyedül, Iwoney segítséget nélkül próbálta legyőzni. Az akkori kis baziliszkusz mérete eltűnt és sokkal nagyobb lehetett, mint tíz méter. Cesariel meg forgatta a kezében a pallosát és mikor a baziliszkusz támadt, ő hárított. A szörny akkor jött rá, hogy a lányra nem mérgező baziliszkusz mérge, mikor a fogait Cesariel kezébe mélyesztette. A lány idegesen, ököllel behúzott a kígyónak, majd kihasználta, hogy a karján csüng a lény és pallosát a baziliszkusz alhasába szúrta és végig húzta azon a szakaszon, amit elért. Az élettelen test a földre huppant. Cesariel leült a földre, hogy indulás előtt helyre hozza magát. Befoltozta a kezén lévő sebeket, szakadozott ruháit egy legyintéssel helyre hozta, haját megigazította, a baziliszkusz testét pedig eltűntette.
Innentől legendák ezrei szóltak egy védelmezőről, akik a sötétmágusok ellen harcol. A lány egy csodatevőként lett leírva, akit a „ varázslók könyörgése és a féleleme szült", és akinek az a dolga, hogy békét, rendet teremtsen.