Vele született sors (Előzmény Könyv) (𝑯𝒂𝒓𝒓𝒚 𝑷𝒐𝒕𝒕𝒆𝒓 𝒇𝒇.)

🥀 𝐗𝐈𝐗. 𝕮𝖍𝖆𝖕𝖙𝖊𝖗 🥀

Lily Potter hősies édesanyaként próbálta védeni kisfiát, ám amikor a gonosz elszabadul és nincsenek korlátai, ott semmilyen anyai ösztön nem segíthet már. Voldemort tombolt és ennek James és Lily Potter látták kárát. Ám miféle gonosz, elvetemült lélek az, aki egy kis babával is képes lenne végezni? Mert Tom Denem megpróbálta. Felemelte a pálcáját és a halálos átkot szórta az ártatlan szemekkel bámészkodó kis Harry Pottert.
Úgy tartja a mondás, hogy a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett. Ezt pedig Cesariel rendszeresen alá is támasztotta apró cselekedetekkel. Védelme, melyet Harryre rakott, hatásos volt, mivel az átok vissza pattant a kisfiúról és magát Voldemortot találta el.
Harryn egyetlen nyoma maradt az esetnek, egy villám alakú sebhely a homlokán.

Godric’s Hollow határaitól messzebb Cesariel erős fájdalmaktól üvöltött. A halál szinte már tart karokkal várta a lányt, aki még próbált kitartani, keserves kínlódások árán. Érezte, ahogy a gonosz tevékenykedik és halálos átkokkal közelít a célja felé. Pontosan tudta, hogy mi történik. Érezte, ahogy James Potter utoljára hunyja le szemeit, ahogy Lily Potter minden erejével a túlélésért küzd, mindhiába. És várt. Várta a véget, mikor Voldemort Harryre támadt. Ez volt az utolsó hozzávaló Cesariel varázslatához. A saját halála, amit összekötött Harry védelmével. A lány üvöltése megszűnt. A szobát a kín helyett a megnyugvás töltötte be. A Moira ajkai boldog mosolyra húzódtak.

-Légy jó Destiny - folyt le egy könnycsepp a szeme sarkából és végig futott az arcán, miközben pillái lecsukódtak és többé nem nyíltak fel.

A lány sötétbarna haja visszanyerte eredeti ezüst színét, és a teste is régi, erős állapotában tért megnyugvásra. A szobát erős, vakító fény töltötte be, majd Cesariel eltűnt örökre. Csak legendák maradtak utána egy hősről, aki a varázslókat védte a haláláig. Így ért véget Atroposz, a moira lány élete, hogy Voldemort kimondta Harry Potterre a halálos átkot.