Vele született sors (Előzmény Könyv) (𝑯𝒂𝒓𝒓𝒚 𝑷𝒐𝒕𝒕𝒆𝒓 𝒇𝒇.)

🥀 𝐗𝐗. 𝕮𝖍𝖆𝖕𝖙𝖊𝖗 🥀

Dumbledore igazgató intézkedett a kis Harry Potter sorsát illetően. Lily testvéréhez Petuniahoz és annak férjéhez került a kisfiú. Ugyan tudták, hogy nem lesz jó gyermekkora, mégis jobb ötletnek találták, ha Harry az emberek között nő fel az utolsó elő rokonaival.
Mikor az igazgató visszatért az irodai szobájába erős fény vakította el a szemeit. A fény hamar csillapodni kezdett, mígnem elhalványult. A szoba közepén egy oda nem illő bölcsőt fedezett fel.
Az ajtón Piton professzor lépett be idegesen. Amint meglátta, hogy Dumbledore professzor jól van, egy fokkal nyugodtabb lett.

-Minden rendben? Mi történt? Hatalmas villanást láttam, ami innen jött.

-Én magam sem tudom még Perselus - felelte az öreg, miközben a kis ágyat szuggerálta.

Lassú léptekkel indult meg a bölcső felé. Az ágyban egy apró kislány feküdt. Nem volt újszülött, de nem sokkal volt nagyobb. Ezüst színű hajában egyetlen kis rózsa alakú csipesz volt elhelyezve. A baba nyitogatni kezdte a szemét és a két professzorra emelte kíváncsi tekintetét. Az egyik szeme gyönyörű kék színű volt, a másik mély barna. Felemelte a picike kezét, hogy elérje vele Dumbledore professzor arcát. Az apró csuklóján egy nagyobbacska karkötő lógott, rajta megannyi sok medállal, mindegyik szimbolikus jelképpel.
Az idős professzor hatalmasat sóhajtott, majd figyelmét a bölcsőn húzódó vésett írásra fordította.

Destiny Grindelwald.

-Cesariel utolsó ajándéka. A remény, hogy egyszer eljöhet a békesség. Ez a gyermek a fény az alagút végén Perselus. Az új kezdet.