A Mardekáros Mikaelson

2. Abszol Út

Nem tudtam igazán, hogy mit várjak a holnapi naptól. Izgultam az nem kétség. Féltem, hogy valaki esetleg tudja hogy ki vagyok és búcsút mondhatok az új kezdetnek. Már megkaptam a roxforti levelem a tankönyvek és szükséges eszközök listájával. Ma megyünk Freya nénikémmel bevásárolni az Abszol Útra. Az utolsó 1 hétre eljöttünk Angliába és kerestünk valami szállást,hogy könnyebb legyen a cipekedés és a bevásárlás. Persze az egyik legdrágább szállodában. Freya-n kívűl Kol bácsikám és barátnője Davina jöttek el velem. Nagyon szeretem őket. Davina nagyon sok mindenre megtanított, hiszen ő is boszorkány. Ilyen korban persze még nem szabadna varázsolnom, de ez minket Mikaelsonokat nem igazán érdekel.

- Hope, Kicsim jössz már? - hangzott a szobám túloldaláról nénikém kérdése.

- Persze, megyek.

Útközben a Roxforton gondolkoztam. Vajon melyik házba kerülök? Sokat olvastam Roxfort történetéről és hogy hogyan működik az iskola. Négy házra oszlanak a diákok. Griffendél, Hugrabug, Hollóhát és Mardekár. Személy szerint a Griffendélhez szeretnék tartozni, de ezt sajnos nem én választom. Remélem akárhová kerülök el fognak fogadni és lesznek barátaim. A nagy gondolkozásom közepette észre sem vettem hogy már az Abszol Úton vagyunk. Ez a hely csodálatos és tele van mindenféle nemzetiségű varázslókkal és boszorkányokkal. Ennyi féle embert még életemben nem láttam. Tágra nyílt szemekkel néztem körbe a boltokon. Mindegyik elég érdekes nevű és túldíszített.

- Figyelj te szerezd be a talárod, a pálcád és vegyél magadnak egy állatot. Azt írják, hogy az lehet bagoly, béka vagy macska. Amelyiket szeretnéd. Én addig megveszem neked a többi cuccot - intézte hozzám Freya a szavait és kezembe nyújtott egy zsák pénzt - ebből kikerül minden. Úgy olvastam, hogy 3 egyszerű munkatalárt kell venned. Boldogulsz egyedül ugye?

Nagy hévvel bólogattam, mivel már nagyon izgatott vagyok. Bementem egy Madam Malkin Talárszabászata nevű boltba, ahol egy talpig mályvaszínű ruhába öltözött boszorkány mosolygott rám.

-Jónapot! Szeretnék venni 3 darab egyszerű munkatalárt - mosolyogtam vissza kedvesen a nőre.

- Rendben gyere csak kedvesem állj fel ide - mutatott egy kisebb zsámolyra - leveszem a méreteidet és tökéletesen rád szabjuk a ruhákat.

Álldogálás közben szemügyre vettem a környezetem. Most láttam csak, hogy 2 fiú is velem van a boltban ugyanúgy egy-egy zsámolyon álldogálva. Az egyik egy kerek szemüveges, sötétbarna kócos hajú. A másik egy elég sápadt és kissé mogorva tekintetű tejföl szőke hajú. Úgy állapítottam meg hogy mindketten velem egyidősek lehetnek. A szőke hajú fiún kicsit elidőzött a tekintetem. Nem azért, mert esetleg tetszett volna, hanem mert azon gondolkoztam hogy hogyan lehet valakinek ennyire hipós haja. A fiú érezhette, hogy nézem mivel felém fordult és egyenesen a szemembe nézett. Én gyorsan elkaptam a tekintetem és másfele néztem, mintha nem csináltam volna semmit. Persze nem is csináltam, hiszen csak néztem. Azzal csak nem lehet baja. Pedig volt.

-Na Mivan mi olyan érdekes rajtam? Nincs más amit tudnál nézegetni? - kérdezte a szőke elég mogorván.

Nem igazán tudtam erre valami frappáns választ adni ezért csak egy szemforgatással ajándékoztam meg. Láttam hogy a szemüveges fiú is felém fordul de ő inkább érdeklődve.

-Te is a Roxfortba mész? - kérdezte tőlem halkan. Kicsit meglepett, hogy hozzám szólt, de mosolyogva válaszoltam.

-Igen. Ez lesz az első évem. Neked?

-Szintén.- mosolygott vissza ő is. Szimpatikus ez fiú.

Sajnos nem maradhattam sokáig beszélgetni, mivel a talárok készen voltak én pedig köszönés után siettem megvenni a pálcám és egy kis állatot. A pálcáért egy Ollivander nevű varázsló boltjába tértem be. Harmadjára találtam meg a tökéleteset. A magja egyszarvú szőre. Ezután már csak az állat volt vissza. Egy gyönyörű fekete macskát választottam, akit Bellának neveztem el. Késő este értünk vissza nénikémmel a szállodába és egyből be is zuhantam az ágyba a holnapi napra gondolva hamar elnyomott az álom.