Az én nevem Nóra Salvatore. Egy átok miatt születésemkor kiderült hogy boszorkány vagyok. Evvel nem nagyon foglalkoztam egészen 17 éves koromig amikor vámpírá változtam és az erőm megmaradt. Hosszú életem alatt sok minden történt velem. Olvass bel...
- Kaleb!! Vámpír sebesség nincs a folyosón - kiabáltam - Helló Nóri! - lépett melém az egyik boszi munkatársam David - Van kedved elmeni kávézni? - Igen! Mára már úgyis végeztem
- Szóval téged Katherine változtatott át? - kérdezte miközben majd nem felbukott egy ködarabban - Igen! - bolintottam és bele ittam a kávémba - Helló! - állt ellőtünk Kol - Te Kol Mikaelson vagy - nézett kikerekedet szemmel David - Kol ő itt David a munkatársam. David ő itt Kol az ex férjem és Stefan apja - mutattam be egymásnak őket
Otthon
- Minek jöttél? - fordultam összefont karral Kol felé - Gondoltam meglátogatlak titeket. Hol a kajád? - kérdezte - Hol lenne? A hűtőben - Nem olyan kaja. Ugyértem vér? - állt a hűtő elé és kinyitotta - Húzd el a zöldborsó konzervet - így is tett és kinyílt a kis rekeszem ahol a vért tartom - Kösz - nyitott ki egyet és inni kezdte. Közben a falon lévő fényképeket elemezte. - Ő ki? - mutatott egy képre amin én Enzo és Damon voltunk rajta - Ő Enzo. Róla neveztem el Stefan-t. Damon-nal közös barátunk volt. Még Ripper Stefan meg nem ölte - meséltem el neki ezt a sztorit - Nem hittem hogy kirakod ezt a képet - a képen mi hárman voltunk (én, Kol, Stefan)
1 óra múlva
- Mikor ér véget neki a suli? - nézet az órájára Kol - 1....2.....3 - számoltam - Szia anya! Meg jöttem! - lépett be az ajtón Stef - Apa! - rohant oda az apjához és megölelte - Hello Pokolfajzat milyen volt a suli? - kérdezte - Jó! Meddig maradsz? - kérdezte - Még egy darabig - ült le a kanapéra
Este
Kol szemszöge
- Hol alszok? - kérdeztem - Velem. Szerinted itt a KANAPÉN! - mutatott rá
Éjszaka
1863
- Kol te is jól tudod hogy nem teheted! - jött utánam húgom - De szeretem ezt a lányt és csak így lehet mellettem biztonságban - üvöltöttem - Ő is szeretne ilyen szörnyeteg lenni? - kérdezte Rebeckah
1 órával később
- Kol? - hallottam meg gyönyörű hangját - Itt vagyok kedvesem! - léptem elé és csokolotam meg - Szeretlek Kol Mikaelson! - Én is szeretlek Nóra Salvatore
1919
-Jó napot! - köszönt Nóra. Egyből felismertem gyönyörű arcát. Avval a rettentően szép mosolyával lépett be amit úgy szeretettem. Legszívesebben oda mentem és megcsokoltam volna de ő nem emlékszik rám.
Reggel
Nóri szemszöge
- Jo reggelt! - köszöntem Kol-nak miközben a reggelimet ittam - Reggelt! - nyúlt a hűtőbe és elővett ő is egy vértasakot. Csörgött a telom - Szia Jeremy. Akkor ma vihetem Stefan-t? - Persze! Akkor 7-re jöttök? - kérdezte - Igen! Mégegyszer köszönöm! - tettem le - Minek viszed Stefan-t a vadászhoz? - kérdezte Kol - Ma sulibál lesz a nagyoknak egy bál és felügyelő leszek - meséltem - Akkor megkeressem a szmokingom - ment ki a konyhából
Este
- Gyönyörű vagy! - súgta a fülembe Kol - Kösz... ! Ugy érzem magam mint egy 17 éves tini lány! - mutattam végig a ruhámon
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Szerintem úgy nézel ki mint egy vámpír kirlynő - nevetett Kol. Bementünk a tornaterembe. Odajött hozzánk Hope és Landon - Szia Kol bácsi! - megölelte - Bemutatom a barátomat Landont-t - Üdv uram! - félve nyújtotta a kezét - Nóri! - intett Alarich - Igen??? - mentem oda - A kékkőért elküldtem pár ismerősöm pár hete és azota nem jelentkeztek. És folyamatosan jönnek a szörnyek - mondta - Akkor nekünk kell elmeni érte - mondtam az ötletem - Miért kell elmenni? - jött oda Kol - Semmi csak egy új diákért - hazudtam. Felcsendült egy dal - Jösz táncolni? - kérdezte Kol - Igen - bolintottam
Elkezdtünk táncolni. Azt vettük észre hogy csak mi táncolunk a többiek néztek minket
