Reggel megint a zenére keltem. (Szeretlek New Orleans) Felvettem egy fehér ujjatlan pólót, világos kék farmert, bőrkabáttal.
- Szia Nóri! - köszöntött a kedves csapos lány akit az első napomon, vagyis tegnap ismertem meg.
- Szia Cami! - és akkor jött ő
- Szia Cami!
- Á szervusz Davina! -
- Látom te is itt vagy! - gúnyolódott
- Még egy ilyen mondat elhangzik a szádból kitépem a nyelved és megettetem Kol-al - mosolyogtam rá
- Nyugi Vámpírina! - szerencse, hogy rajunk kívül senki más nem volt.
- Ide figyelj Boszi Ribanc velem ne kötekedjél! Nem ismersz engem!
- Jaj de félek! - folytatta
- Na most! - erre eltört a pulton lévő összes pohár
- Davina te voltál? - kérdezte egy ismerős alak
- Nem! - egyből válaszolt
- Akkor ki? - kérdezte megint a férfi
- Én voltam! - mondtam - Marcel Gerald
- Hogy varázsoltál, ha tudjuk mi vagy? - kérdezte a boszi ribanc
- Varázslat! - mondtam. Davina szíve gyorsabban kezdet verni.
- Tessék Nora itt a kávé! - nyújtotta Cami
- Köszönöm!
Otthon levetetem magam az ágyra és el aludtam. Valami füsst szagra keltem fel.
- Mi történt? - mindenhol füstöt és tűzett láttam. Már indultam az ajtó elé, de ösze estem. Már csak anyira volt erőm, hogy kínyisam a szemem amikor valaki felemelt. Klaus volt. A Mikaelson házba keltem fel.
- Klaus? - odajött
- Igen?
- Köszönöm már másodjára mentetél meg.
- Csak nem hagyhatom a lányom nagynénjét tűzbe veszni - mosolyogtam
- Megtudom hálálni? - kérdeztem
- Nem kell! - mondta Klaus
- De! - erőskődtem
- Legyen! Szövetséget ajánlok! Te itt lakhatsz meg minden, de harcolnunk kell Finn-el! Meg kell óvni a lányom!
- Rendben. Szerintem jól jön még egy boszorkány a csapatba, de Kol és Davina az enyémek!
- Örömmel átadom! - egyezett bele Klaus - Ja gyere vacsora!
Lementem
- Nora jól vagy? -kérdezte aggodóan Hayley
- Persze! - mosolyogtam
- És tudod már ki tette? - érdeklődött Elijah
- Van pár tippem
Vacsi után felmentem a szobába. Egyből megismertem ezt a szobát ebbe a szobába nyomot fel Kol a falra 1919-ben. Ellővetem az 1919-es naplóm amit egészen 1932-ig írtam. Ez a "Kol-os" naplóm. Egyszer könny futott le az arcomon. Amikor ezt olvastam : Imádom Párizst, olyan csodálatos! Főleg ma este. Kol-al elmentünk sétálni és az Eiffel-torony előtt megkérte a kezem.......
1930.március.16
Ez után álomba sírtam magam. Szerintem ez már hobbim lett. Nem gondoltam, hogy ide jövök és ennyi dolog ér. Ide se kellet volna jönnöm!
Kíváncsi vagyok mi van otthon!
YOU ARE READING
Viszatérő múlt (Kol Mikaelson Fanfiction) - Befejezett✔️
VampireAz én nevem Nóra Salvatore. Egy átok miatt születésemkor kiderült hogy boszorkány vagyok. Evvel nem nagyon foglalkoztam egészen 17 éves koromig amikor vámpírá változtam és az erőm megmaradt. Hosszú életem alatt sok minden történt velem. Olvass bel...
