32. Fejezet

638 29 2
                                    

- Kol haza értem! - kiabáltam. Válasz nem jött - Kol? - kezdtem el keressni - Kol gyere elő! Nem vicces! - kiabáltam. Kinyílt a bejárati ajtó és Kol esset be rajta csupa sebb volt
- Véres Pokol! (Bloody Hell) - szaladtam oda. Elvonszoltam a kanapéig és kifertőtlenítettem a sebeit  - Veled meg mi történt? - simogatta a haját
- Én is szeretném tudni! - üllt fel. - Miért vannak itt Mystic Falls-ban Küklópszok? - mérgesen vonta fel az egyik szemöldökét
- Hát az ugy van... Volt 3 tárgy amik Malivor kulcsai. Malivor egy mocsár szerű valami ami él. És a természetfeletiekket kebelezi be mint a küklópszokot manokat unikornisokat meg ilyeneket. És Malivor kinyílt de sikerült legyőzni. De most újra megjelent itt Mystic Falls-ban de most van egy gazdája a Nekromanta akit csak úgy tudunk legyőzni ha elpusztítjuk a kék és a piros követ. A piros megvan de a kékkőért 3 csapatot küldtünk el de semmi hír felőlük. - meséltem - Ja és Malivor Landon apja
- Azta! Miért nem mondtad? - kérdezte
- Mert nem akartam hogy belefoly. Mert holnap én, Alarich, Josie, Lizzie, Landon, MG, Kaleb, Jed és Hope elmegyünk a kőért - mondtam
- Én is megyek! - jelentette ki

Kol szemszöge

- Alarich drága régi jóbarátom! - léptem be Rich irodájába
- Mit akarsz? - fordult felém
- Ezt a kiruccanást nem tolhatnánk egy nappal? - kérdeztem
- Miért? - állt fel a székből
- Mert Nórinak holnap lesz a szülinapja és bulit akarok neki tartani - mondtam az ötletem
- Oké! - sóhajtott Alarich
- De Nóri néni nem dolgozik a szülinapján - mondta Lydia. Nem nem Lydia! Lisa? Na mindegy a kicsi Caroline
- Mert hol van? - néztem a három Saltzman-ra
- A temetőben! - szólalt meg Jasmine (Josie)
- Miért van ott? - kérdeztem tovább
- Stefan Salvatore sírjánál szokott lenni! - mondta - Amikor haza ér este akkor szoktuk meglepni.
- Rendben akkor holnap estére szervezni kell neki egy bulit! - jelentettem ki
- Ez az én terepem! - állt fel Linda (lizzie)
- Köszi! Kicsi Caroline! - mosolyogtam

Reggel

Nóri ki ment a temetőbe addig az ikrek és Hope elkezdték kidísziteni a házat. Én figyeltem a szülinapost. Leült a Salvatore sirhely padjára és elekzdett beszélni. Miközben bort iszogatott
- Boldog szülinapot nekünk! - emelte fel az üveget és beleivott. - 9 éve egyedül ünneplek. 9 éve hogy elmentél! - kezdett el sírni - Nem szeretem a szülinapom. Persze jó hogy a többiek bulit szerveznek meg ilyenek. De akkor is ez a nap az év legfájdalmasabb napja ilyenkor jövök rá hogy egyedül maradtam. És soha többé nem láthatlak. Anyira hiányzol Stefan! Emlékszem mindig a szülinapunk estéjén kiszöktünk hárman és a legfényesebb csillagtól kívántunk - mosolygott

Este

Én már otthon voltam mert Nóri elindult.
- Meglepetés ugrottunk elő - amikor belépett a házba

2 óra múlva

- Kol hova viszel? - kérdezte majd bekötöttem a szemét
- Majd meglátod Drágám! - sugtam a fülébe. Levettem róla a kendőt

Nóri szemszöge

A réten voltunk ahová én Damon és Stefan kicsinek kiszögtünk. Egy pléd volt a fűbe terítve. Rá feküdtünk a paplanra és onnan néztük a csillagokat
- Melyik volt a csillagotok? - támaszkodott a könyökén Kol
- Az - mutatam a legfényesebbre
- Te még annál a csillagnál is fényesebb vagy! - mosolygot. Én zavarba jöttem és elrántottam a fejem. Kol két ujjával az állam alá nyúlt és úgy fordította a fejem hogy a szemébe nézzek - Szeretlek!
- Én is Szeretlek! - mondtam. Közelebb hajolt és megcsokolt

\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\

Sziasztok!

Ilyen nem volt a Legacies-ban hogy kék meg piros kő ezt én találtam ki.
A véleményeteket comment-be várom!

Puszi mindenkinek! 😘

Viszatérő múlt (Kol Mikaelson Fanfiction) - Befejezett✔️Where stories live. Discover now