Miért pont én?

10. Rész

∆ Mábel ∆

Miután végeztem a mosdóban és épp mentem volna ki, akkor véletlenül valakibe bele ütköztem, ahogy fel néztem tudtam, hogy bajban vagyok.

Alex állt velem szemben.

Szorosan megfogta a kezem és erőszakoskodott, oda tolt a kézmosóhoz és elkezdett tapizni.

- Engedj el, ne.... kérlek! Hagyd abba!- Kiabáltam rúgdostam, de semmi. Az ajtót bezárta, hogy véletlenül se tudjanak bejönni.

- Mi van szépség nem tetszik? Ígérem élvezni fogod!- A nyakamat csókolgatta és elkezdte az övét kicsatolni. Itt nagyon megijedtem és tökön rúgtam, majd egy nagyot behúztam neki. Párat még adtam neki, hogy biztosan kitudjak jutni. Kinyitottam az ajtót és ő utánam jött és tovább tépte a ruhámat, de legalább ki jutottam a mosdóból.

Meglátott Nicolas és egyből hozzám sietett. Jó szorosan magához ölelt és ettől biztonságban éreztem magam. Eltolt és oda ment ahhoz a férfihoz és szarrá verte. Az emberek alig tudták lefogni, de végül sikerült, ha tovább verte volna akkor lehet, hogy meg is öli.

Nicolas oda adta az öltönyét, hogy valamennyire tudjam takarni a testemet. Az autóhoz siettünk amikor is nem bírtam tovább és megöleltem Nicolast. A vállán sírtam és mérges voltam rá, hogy elhozott, de valahol meg mégsem.

- Jól vagy? Úgye nem bántott az a gazember?- Aggodalmaskodott Nicolas. Tovább sírtam és egyre szorosabban öleltem.

- Kérlek többé ne hoz ilyen helyekre!- Az autónak dölve nézett engem és láttam a tekintetében, hogy mérges saját magára és dühös.

Elindultunk és még mindig magam előtt láttam a képet, ahogy az a mocsadék engem fogdozott. Mikor megálltunk csodálkozva néztem, hogy nem Nicoláséknál vagyunk, hanem egy nyaraló előtt.

- Miért vagyunk itt?- Érdekelt, hogy miért hozott ide.

- Arra gondoltam, hogy mivel sosem láttad a tengert, ezért elhozlak ide, bár nem így terveztem, de holnap elmehetünk a partra, ha szeretnél!

- Ez most komoly? Nagyon szépen köszönöm!- Ugrottam a nyakába.

- Egy egész hónapot el vettem tőled, úgyhogy még a víz közelében sem voltál!- Kedves volt tőle, nem tudtam, hogy van neki ilyen oldala is csak most kezdtem el érezni, hogy kurvára fáj a jobb kezem. Felszisszentem és Nicolas egyből kérdőn nézett rám.

- Adtam neki egy jobb horgost.

- Gyere bekötöm.

- Nem kell, majd meggyógyul magától.

- De igenis kell, úgyhogy ne makacskodjál!- Bementünk a házba és alig vártam, hogy lefeküdjek valahova, mert már nagyon fáradt voltam viszont nagyon feszült is.

Nicolas hozta az elsősegély dobozt és a jeget is, ahogy a kezemhez ért a hideg zacskó egy kicsit fájt.

- Fáj itt?- Óvatosan vizsgálgatja a kezem és próbál segíteni.

- Tűrhető!

- Hozok egy pólót, hogy át tudj öltözni!- Két perc sem telt bele és már hozta is a fekete pólóját.

- Hátul lehúznád a cipzárt légyszíves?

- Persze!- Finoman a hátamhoz ért és lehúzta a cipzár, érintésétől kirázott a hideg. Kiment a szobából, hogy át tudják öltözni. Éreztem a fekete pólón az illatát és olyan jó volt, viszonylag hosszú volt a póló, de jobban örültem volna, ha hozz egy nadrágot is.