Miért pont én?

17. Rész

Mábel

Megbeszéltem anyuékkal, hogy Nicolassal vissza megyünk Spanyolországba és ott ünnepeljük meg a szülinapját. Arra gondoltam, hogy ajándékként megfestem neki a kutyáját és azt adom neki oda. Lehet sütők neki tortát is.

Reggel hétkor keltem és elkezdtem össze pakolni, amiket viszek magammal a reptérre. Nicolas nem aludt itt mivel így egyszerűbben és gyorsabban tudunk pakolni.

Féltíz lehetett amikor a telefonom megcsörrent, Nicolas volt az.

- Hola! Estas lista mi amor?- Imádom amikor spanyolul beszél hozzám.

- Naturalmente!- Nevettünk mindketten  hangosan a telefonba.

Nicolas már a lakás előtt várt rám így én elköszöntem a családomtól és már indultunk is.

A repülőgép már készen állt a felszállásra csak ránk vártak és indultunk is. Mint mindig Nicolas magángépével kellett menni.

Pár óra elteltével megérkeztünk és leszálltunk. A testőrök betették a fekete Mercedes terepjáró autóba a holminkat és mentünk is tovább Nicolas családjához.

Holnap lesz Nicolas szülinapja és a családja meglepetést terveztek neki amiről nekem is szóltak és egész úton tájékoztattam őket, hogy mennyi idő mire oda érünk. Nic ajándéka már készen van, de mivel egész nagy a festmény, így feltűnt neki, hogy valamit viszek magammal. Rá is kérdezett, de nem mondtam inkább semmit.

Megérkeztünk és Nicolas nyitott ajtót mire mindenki felkiáltott és mindenhol konfetti és lufik voltak. Arca nem döbbent meg és mintha tudta volna, hogy ez lesz, de azért egy mosolyt arcára varázsolt.

- Feliz cumpleaños!

- Feliz cumpleaños!

- Feliz cumpleaños!

Mindenhonnan jöttek a felköszöntések és egy rakat ember ott volt abba a nagy palotába. Láttam Nicolason, hogy minél gyorsabban túl akar jutni ezen az egészen és egyedül lenni.

- Nemsokára egyedül lehetsz lassan úgyis elmennek. -Próbáltam benne a lelket tartani, hogy nemsokára vége lesz.

- Veled szeretnék lenni, kettesben.

- Ne aggódj, a holnapi nap csak a miénk lesz. Ugyanakkor a szüleid annyit készültek erre a napra, hogy örömöt okozzanak neked. Kicsit örülj neki, hogy még ennyi idősen is meglepnek téged.

- Tudom és hálás vagyok érte, de én ezt nem kedvelem, sokkal jobban szeretem azt, ha együtt van a család és közösen eszünk és beszélgetünk.

- Tudom, de még csak holnap lesz a szülinapod szóval van még egy napod.

- Igen és azt csak veled szeretném tölteni.

- Nem vagy egy kicsit önző?-Kuncogok.

- Nem, miért lennék? Az én szülinapom lesz legalább ilyenkor had csináljak azt amit szeretnék és akivel szeretném.

- Jogos

****

Végre mindenki haza ment és csak mi maradtunk. Közösen koccintottuk még aztán mindenki elvonult a saját szobájába. Gyorsan lezuhanyoztunk, ami nekem kínos volt, de legalább nem nézett feltűnően miközben mosakodtam. Mindketten kiszálltunk a zuhany alól és az ágyhoz mentem, ahol a táskám volt benne a ruháimmal. Nicolas leült mellém és magához húzott. Csak törölköző volt rajtunk, így sokkal jobban tapintható volt rajtunk minden.

- Nagyon szép vagy.- Szólt nekem a bók, amitől elpirultam egy kicsit. - Örülök, hogy azon az estén megismertelek. Azóta oda vagyok érted.

- Komolyan?- Húztam egy kicsit az agyát. - Rám is nagy benyomást tettél és bárhogyan is alakult az elején a kapcsolatunk, de azóta
minden jobb és remélem ez így is marad.

- Még ennél is jobb lesz.- Közelebb hajoltunk és megcsókoltuk egymást.

****

Reggel korábban keltem, hogy tortát süssek Nicolasnak és reggelit készítettem neki, amit tálcára raktam és elindultam vele az emeletre.

- Jó reggelt!- Kezemmel végig simogattam arcát mire ő összeráncolta homlokát és kinyitotta a szemét.

- Jó reggelt, életem!- Kómás feje és lágy hangja lepte be a szobát.

- Nagyon boldog születésnapot!- Megcsókoltam majd a tálcára mutattam, amin a reggeli és a torta volt.

- Köszönöm szépen, biztos nagyon finomat készítettél.

- Remélem finom lett mondjuk elég jól készítek tortát.

Megreggeliztünk majd ettünk a tortából, ami tényleg nagyon finomra sikerült.

Rengeteg tervem volt mára, így egyből azzal kezdtük, hogy elmentünk a gokartpályára és versenyeztünk. Egész jól ment nekünk mivel döntetlen volt az állást, de az utolsó futamot ő nyerte. A következő program pedig egy játéterem, ahol rengeteg játékkal játszottunk és Nicolas nyert nekem egy nagy plüss delfint.

Késő délután haza mentünk és pihentünk egyet. Amíg Nic aludt én addig megszervezték neki az én meglepetésemet. Beszéltem Ana-val és elkértem a nyaralójuk kulcsait, hogy meglepjem Nicolast. Elkértem egy sofőrt, aki elvisz engem oda és útközben megállunk egy boltba is.

Megvettem mindent, amit szerettem volna és amire szükségem volt.

A tengerparton a homokra terítettem egy plédet és mindent eligazgattam majd elővettem a boros poharakat és a kosárhoz döntöttem a borral együtt.

Minden készen állt már csak Nic hiányzott. Végül ő is megérkezett.

- Nem tudtam, hogy van még meglepetésed számomra!

- Ooh pedig van még!- Oda sétáltam hozzá és megcsókoltam. - Gyere üljünk le.

- Gyönyörűen nézel ki, mint mindig és ez a meglepetés is az. - Oda adtam neki a poharat és öntöttem magunknak bort.

- Köszönöm.

****

Rengeteget beszélgettünk és nagyon jól éreztem magam. Megvacsoráztunk és a bor is már fogyóban volt szóval úgy döntöttem oda adom neki az ajándékát.

- Van még számodra valamim. - Kérdőn nézett rám, de amikor felemeltem a becsomagolt festményt csak nagyot nézett.

- Ez az, amit a repülőn is magaddal hoztál?

- Igen és ez a tiéd, remélem tetszeni fog.

Letépte róla a csomagolást és amikor meglátta tátva maradt a szája. Talán még pár könnycseppet is hullatott.

- Ez gyönyörű komolyan mondom és imádom, ez eddig a legszebb ajándék, amit kaptam. És te is csináltad, igaz?- Bólogattam és megcsókolt. - Akkor még értékesebb.

A festményen a kutyája és ő állt rajta a kedvenc fegyverével.

Megittuk a maradék bort és jóízűen szórakoztunk.

Hirtelen megváltozott a hangulat köztünk és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk és mindketten többet szerettünk volna egymástól.

Dibrisz