Star Wars: A Birodalom szilánkjai

2.rész A szikra.

2.rész

Kal Wardin és Kyea Hacighen, a két Jedi, bátran szembeszálltak az előttük tornyosuló kihívásokkal. Az idő múlásával Kal fejlődött, és padawanná vált, ám szikrája a kemény jellemének továbbra is érezhető volt. Megtanulta, hogy az életben maradáshoz nem kell fosztogatni és ártatlanokat áldozni. Ugyanakkor nem lehetett figyelmen kívül hagyni Kal nyers erejét, különösen azon a napon, amikor ismét menekülniük kellett.

A két Jedi az üvegablakon átvetette magát, és belemerült a szűk utcákba, ahol birodalmi katonák vártak rájuk. Fegyvereik célzottan tüzeltek, ahogy haladtak előre.

Kyea megszólalt: "Tudod, mit tettél, igaz? Megölted a bárót, és ezzel a városba csaltad az összes rohamosztagost."

Kal állta a tekintetét, és válaszolt: "Amit tettem, az a Rawar népéért történt. Meg kell szüntetni a szenvedésüket."

Kal egy piacibódéra ugrott, majd gyorsan a földre zuhant. Kyea mellette landolt, és Kal látta a lehetőséget a sereg mögé férkőzésre.

"Harcoljunk!" - kiáltott Kal, miközben ügyesen elhárított néhány lövést.

De Kyea másképp látta a helyzetet. Kal érezte a kétséget a hangjában, amikor megszólalt.

"Nem, padawanom. Nincs esélyünk a harcban. Irány a hangár!" - mutatott a mellettük lévő helyre. "Biztosan találunk ott egy járművet, amivel elmenekülhetünk."

Kal egy pillanatra megállt, és ráébredt, hogy Kyea igaza van. A harcban nem lehetnek sikeresek, és most nem az idő a hősies megmérettetésre. Az életük a tét, és meg kell menekülniük.

"Rendben, menjünk a hangárba" - válaszolt Kal, elfogadva a helyzetet. Megfordult és elindult a cél felé, biztosítva Kyea mögött.

Azonban a szerencse nem mosolygott rájuk a túlerővel szemben. Amikor beléptek a hangárba, csalódással tapasztalták, hogy üres volt. A birodalmi hadtest hamar utolérte őket, és az élenükben állt egy ismerős parancsnok, Fander Hafrera. Hafrera egy korrupt vezető volt, aki a vérontásban lelte örömét. Az arcán gonosz mosoly játszott, amint meglátta Kal-t.

"Nahát. Nahát. Kal Wardin, nem hittem, hogy újra találkozunk" - mondta Fander Hafrera, élvezettel az arcán.

"Én is örülök, Hafrera" - válaszolta Kal, Kyea felé fordulva.

Kyea azonnal a fénykardjáért nyúlt, hogy harcba szálljon, de Kal megállította őt.

"Azt nem teheted, mester. Bízz rám" - mondta határozottan.

"Hé, Fander, megadom magam, csak kíméld meg Kyeát. Ő nem érdemli meg a cellát" - letérdelt Kal a földre.

"Rendben, Wardin, beleegyezem a piszkos játékodba. A társad életben marad" - mondta Hafrera válaszul.

Ekkor hirtelen egy gép bukkant fel a távolban. Az volt a remény hajója, ami kimenekíthette volna őket ebből a kritikus helyzetből. Az esély fénye ragyogott Kal szemében. Bárki vezette a hajót, az a pilóta minden kétséget kizáróan a legmerészebb volt, akit valaha látott. Úgy tűnt, hogy velük van. Alacsonyan szállt be a hangárba fékezés nélkül. Aktiválta a dokkoló lábakat, és letarolta a birodalmi sereget. A káosz és a pusztítás uralkodott. A fényben szikrázó eső és a körülöttük lévő füst kíséretében végül közvetlenül előttük megállt. - "Ez az egyetlen esélyünk, mester" - mondta Kal.

"Nem tudom, mit tervezel, de rossz érzés fogott el" - mondta Kyea, ahogy beléptek a hajó ajtaján, ami azonnal becsukódott mögöttük és elindult.

Az ajándék a pozícióban mozgás – kiáltotta előttük egy magas, fekete hajú férfi. Zöld hosszú köpenyt viselt, mellkasán pedig fegyvere csillogott. – Kyea Hacighen, nem hittem, hogy valaha találkozunk. – nyújtotta kezét a mesterüknek.