Star Wars: A Birodalom szilánkjai

7.rész Az akció hatalma

7.rész

A nappaliban összegyűltek Kal, Mona és Aezol, izgatottan várva a következő nagy kalandot. A szoba hangulata tele volt izgalommal és eltökéltséggel.

Kal izgalommal mesélt a tervezett hadműveletről. Hologramképek segítségével részletesen bemutatta a terv részleteit. "Itt fogunk leszállni, majd végig rohamozzuk a gyár területét, hogy minél több gépet szerezzünk meg. Ha adódik lehetőség, megpróbáljuk megsemmisíteni a gyárat is. A kijutáshoz gyors és kreatív navigációra lesz szükség. Van valami kérdés?" - nézett Monára és Aezol-ra, akik egyszerre bólintottak, jelezve, hogy készen állnak a feladatra.

"rendben van" - mondta Kal, miközben újdonsült, fekete robotkarára pillantott, amit egy tönkrement rohamdoridról szerzett be és alakított át. "Csak arra ügyeljünk, hogy ne keveredjünk össze Sliammal" - ezt a megjegyzést már csak magának szánta.

Az izgalmakkal teli pillanatban Kal felrohant a folyosóra, átcsúszott a dokkolóba, és beült az ülésbe. A sötét csillagos égbolton körbenézett, ahol a Yaxen holdja ragyogott a rendszer napjának fényében. Megmászta a létrát és belehelyezkedett a székbe. Kíra a hátához simult, megszorította a jobb vállát, amelyből erőt és biztatást érzett áradni.

A két TIE vadász kiugrott a csillagmadárral kiugrott a hiperűrből. Lecsatlakoztak a távoli blokádtól messzeségbe nyúló lázadó csatahajótól.

"Légy óvatos, CAD, tartsd vissza a csillagmadarat" - szólt Mona, aki a másik TIE vadászt irányította. Kalra nézett, aki bizonytalanul viszonozta a pillantást. "Bízom benne, hogy a tervünk beválik" - mondta magában, és megpróbált megnyugodni.

"Ez a Salvador romboló, kérem az azonosítást" - hangzott a rádióban.

Kal Wardin remegő kezével megnyomta a gombot, miközben magabiztosan vezette hajóját a következő célpont felé.

"C727 és C278 azonosító kódokkal jelentkezünk" - válaszolt a parancsnoknak.

A parancsnok összehúzta a szemöldökét, és alaposan szemügyre vette a kapott jelkulcsot.

"Rendben van, folytassák az útjukat. Üdvözöljük önöket a Karsavenen" - hangzott a válasz, mely megerősítette, hogy bejutottak a célhoz.

Egy mély lélegzetet vett, érzékelve, hogy sikeres volt a bejutás. Jobban, mint ahogy remélte. A két Tie vadász áttörte a felhőréteget, és akkor történt meg a váratlan esemény. Egy sereg lézerlövedék szántott végig az egyik vadászon, halálra ítélve azt, amint sebesülten zuhant a sivatag felé. A meghibásodott gép darabokra hullva forogva süllyedt a homokba, mint egy sebzett madár, amely elvesztette a szárnyait. A Tie vadász mély nyomot húzott maga után a homokban, miközben darabjai szétszóródtak, mintha az esőcseppek hullanának a tavaszi földre.

Nem habozott. Nem volt ideje gondolkodni. Minden pillanat, minden cselekedet számított. Egyetlen pillanat lehetősége. Az ember talán el sem hinné, hogy egyetlen pillanatnyi cselekedet mire képes, amikor a túlélés ösztöne vezeti. Már másodszor alkalmazta a légzsilipből történő ugrást, ahol az élet mélybe hatoló keze ragadta meg. Ezek után senki sem mondhatja, hogy a szerencse nem kedveli. Életben vannak. Ennél nincs is fontosabb. Semmi más nem számít.

A gyárban mély csend uralkodott, csak a fegyverek döreje töltötte be az épületet. Az akció zajából áradó feszültség azonban felfrissítette Kal Wardin érzékeit. Ahogy átugrott az ablakon, a robbanás ereje kísérte őt. A hősiesen küzdő lázadók elhatározottan mozogtak a sötét és labirintus-szerű helyiségekben.