Star Wars: A Birodalom szilánkjai

11.fejezet A sötétebbik út

A lázadók sikeresen elszöktek Sliam karja elől. Több hónap telhetett el. Nyugodt percek. Az a tipikus csönd. A fájdalommal telt csönd. Egy ember hiánya.

Trastor bolygó nem éppen a galaxis középpontjában volt. Kifejeztem nem. A peremvidéken túl és túl. Egy mediterrán bolygón. Hatalmas termésben gazdag pusztái és élettel teli tengerei nem azt a létet keltették, hogy civilizációnak nincsen nyoma a bolygón. Pedig pont ez volt a jellemző.

Olybá tűnik örökre elment és hiába várnék rá. Hiszek a többieknek. Elege lett és nem azért, mert oka lett volna rá... – feltételezte Kíra miközben mélyen a gondolataiba temetkezett a sötét szobájába. Napok óta nem mozdult onnan. Csak nézett ki magából és az ideáiba révedt.

Kíra bocsáss meg ha zavarlak – szólt halkan Kyea az ajtón túlról.

A lány felállt és elég fájó hangulattal telten az ajtó felé indult. Látszott rajta, hogy napok óta nem foglalkozott magával. Haja csatakos volt és betakarta az arca felét. Szeme vöröses volt a sok sírástól és beesett a kialvatlanságtól. Nem nyitotta ki az ajtót, de oda szólt orrhangon:

Igen?

Valami szörnyűség történt... - érzem.

Kétségbeesve kinyílt az ajtó.

Kal??

Kyea leült a folyosóra a földre és becsukta a szemét.

Most meg mi a fenét csinálsz Kyea?

Becsukta a szemét és fókuszált.

Próbálom kifürkészni a jövőt. Meditálok. Ha úgy tetszik Kal-ra fókuszálok.

Kíra zavartan tekintett Kyea-ra, aki leült a folyosón és elmélyült koncentrációba merült. Kírában kétségek fogalmazódtak meg, de tudta, hogy Kyea képes valódi jövőbeli látomásokat kapni. Egy pillanatra megfontolta, hogy csatlakozik a meditációhoz, de végül úgy döntött, hogy csak figyel és vár.

Kyea mély lélegzetet vett, majd lassan kifújta, miközben elméje a belső béke és egyensúly felé irányult. Az energiákat érezte áramolni a bolygón és a környező térben. Lassan, de határozottan csillapította az elméjében zajló gondolatokat és érzelmeket, hogy tiszta fókuszt teremtsen.

Kíra izgatottan figyelt, amint Kyea szemei lehunyódtak, és az arca nyugalmat sugárzott. Az idő lassan múlt, és a csendet csak a légmozgás hangja töltötte be. Kíra szíve lüktetett a várakozástól, és reménykedett abban, hogy Kyea valami hasznos információval fog szolgálni.

Hosszú percek teltek el, amikor Kyea hirtelen megremegve nyitotta ki szemeit. Kíra izgatottan közeledett hozzá, és kérdően nézett rá.

"Mi történt?" - kérdezte óvatosan.

Kyea mélyen a szemébe nézett, és a hangjában érződött a komolyság.

"Sötétség van a jövőben" - suttogta. - "Valami borzalom készülődik. Érzem a sötét oldal erősödését. Kal-val kapcsolatban bizonytalanságot érzek, és arra figyelmeztetést kaptam, hogy vigyázzunk."

Kíra szíve összeszorult a hallottak hallatán, de elszántan nézett Kyea-ra.

"Akkor fel kell készülnünk" - mondta határozottan. - "Ha sötétség közeleg, akkor mi leszünk azok, akik megállítják. Nem hagyhatjuk, hogy bármilyen borzalom eluralkodjon a világon."