Monster - TXT X ITZY

05

- Soobin, Beomgyu, játszunk? - Toppan be a kérdezettek szobájába Kai, Taehyunnal az oldalán, aki kezeiben jónéhány chipses zacskóval ácsorog a válaszra várva.

A két idősebb egymásra néz, majd egy-egy bólintás után a vendégek beljebb lépnek, Soobin pedig az ágya mellé huppanva kiveszi alóla az Uno dobozát, míg a szőke egy elegáns mozdulattal ledobja a padlóra a nassolnivalókat, aztán kérdés nélkül eltulajdonít egy takarót ülőhely céljából. A legfiatalabb kissé bizonytalanul elhelyezkedik mellette, de a másik egy kellemes mosollyal biztosítja arról, hogy ővele szívesen tartózkodik ugyanazon a pár négyzetméteren.

- Csinálok egy teát, addig oszthattok - tápászkodik fel Beomgyu.

- Nekem is - csap le a lehetőségre Taehyun, ahogy az idősebb elhalad mellette, aki csak biccentve adja tudtára, hogy teljesíti a kérést.

- Ugye tudjátok, hogy ez az összes chips, amit vettem? - néz végig fél szemmel az előttük elterülő zacskókon Soobin, miközben a lapokat keveri a létező legesetlenebb módon, mire a szőke a mellette ülő irányába mutat a hüvelykujjával.

- Kai ötlete volt, én úgysem eszem ilyeneket - jelenti ki monoton hangon, az említett pedig kínosan elvigyorodik.

- Én igen.

- Most mondjam azt, hogy meg is látszik? - A kérdésre Taehyun csak egy sértett pillantást kap.

- Igazából nekem mindegy, de ha elfogy, leghamarabb hétvégén kaptok újat - közli közülük a legidősebb, mire Kai arcán egy pillanat erejéig csalódottság jelenik meg.

- Legalább lesz mit ennünk, amíg Yeonjun haza nem jön. Kaja nélkül nem tudok ébren maradni hajnalig...

- Úgy mondod, mintha nem egy órája vacsoráztunk volna - rázza a fejét Soobin hitetlenül. - Beomgyu, nézz a lábad elé azzal a két... Bassza meg! - kapja az arca elé a kezét, amikor a konyhából visszatérő fiú sikeresen megbotlik, a forró tea nagy része pedig Taehyunon landol.

A szőke fiúnak még a szája is tátva marad a sokktól, mielőtt sebesen felpattanva szinte rohanni kezd a fürdőszoba felé, a többiek pedig felocsúdva az ámulatból utána.

Beomgyu érzi a rosszalló tekinteteket magán, miközben kapkodva a lábait halad lefelé a lépcsőn; a konyhába érve mégis csak ácsorog Soobin és Kai mögött, miközben ők a fagyasztóban kutatnak jégakkuk után.

- Tedd magad hasznossá, és menj odébb - veti oda neki a szobatársa, ő pedig megszeppenve simul a falhoz.

Halvány emlékfoszlányok keringenek az elméjében, mintha látta volna már ezt a jelenetet; de a megannyi trauma között elvesznek a pontos részletek.

- Ha ennek nyoma marad, és emiatt lebukom, beköplek, baszd meg! - rivall rá Taehyun vörös arccal percekkel később, mielőtt eltűnik Beomgyu szeme elől, ő pedig beharapva az alsó ajkát lehajtja a fejét.

Igen, az ilyesfajta szidások határozottan ismerősek számára.

Mindig is sejtette, hogy pengeélen táncol a kettőjük kapcsolata, de arra már nem gondolt, hogy nagy valószínűséggel ő fogja elrontani (pedig a fiatalabb sosem vét hibákat, ezt megszokhatta volna már).

Magányosan körbepillant a konyhában; ide hallja, ahogy a többiek róla szörnyülködnek az emeleten, és olyan jelzőket aggatnak rá, amikről évekkel ezelőtt azt hitte, soha többé nem fogja hallani.

Most az egyszer várja, hogy Yeonjun hazaérjen...

(...)

Legidősebb társuk körbe-körbepillantva ácsorog a szórakozóhely mellett éjfél körül. Már órák óta szinte ugyanott szobrozik, bőszen nézelődve, hátha Ryujin lesz a következő, aki megunja a bulizást, és kilép az utcára. Ám úgy tűnik, a lány nem igyekszik hazafelé, ő pedig minden egyes perccel türelmetlenebb lesz.