Csak veled

Ketten

Figyelem! +18!

Jiang Cheng megilletődve hallgatta Azami szavait.

- Ma kettesben hagylak titeket. Van mit megbeszélni. Délután visszajövök, utána viszont nem szabadultok tőlem.

- Rendben kedvesem. Megleszel?

- Valahogy csak feltalálom magam. Wei Yinget fogom mentesíteni egy kicsit, hogy pihenjen. Úgyis gyakorolnom kell. – mosolygott. Jiang Cheng fejébe beúszott egy gondolat. De most nem tette fel Azaminak. Félt nélküle Xichennel maradni. Maga sem értette miért. Kapott egy szenvedélyes csókot tőle. Mintha ezzel akarta volna feltüzelni, majd becsukta az ajtót. Xichen levette kabátját és mosolyogva felé fordult.

- Üljünk le. – engedelmesen leült – Hogy érzed magad?

- Meglehetősen..... Zavartan.

- Azami öt hónapja van itt. Azóta fenekestül felforgatta az egész klánom életét.

- Nem értem miért akar engem.

- Mert én akartalak. Azami nagyon szeret, bármire képes, hogy teljes legyen a boldogságom. Úgy hiszem már téged is szeret.

- Én nem hittem, hogy ilyen ember létezik, mint ő.

- Azami technikailag ember.

- Ezt hogy érted?

- Azami valójában a teremtés istennőjének halandó reinkarnációja. Sajnos további részletet nem tudok elárulni.

- Egy istennő? Miért akarna engem? – Xichen közelebb ült hozzá és megfogta arcát.

- Ennyire hihetetlen hogy valaki vágyik rád? Hogy nem csak egy valaki hanem rögtön ketten is akarnak?

- Igen... – Xichen közelebb húzta és megcsókolta.

- Máshogy kellene viselkednem vele?

- Ezt neked kell érezned.

Remegés rázta meg a lakosztályt, majd üvöltözés. Kirohantak. A pajzs felől jött a hang. Odarohantak. Egy alacsonyabb rendű, föld démon próbált bejutni. Mögötte egy kisebb tömegben sorakoztak alattvalói, és néhány kobold.

- Az istenőért jöttünk! Adjátok ki, mocskos kultivátorok!

- Különben? – kérdezte egy hang.

- Különben megöljük ezt a tagot. – mutatott hátra. Lan Quirent fogták közre és egyáltalán nem nézett ki jól. Azami ugrott oda. Lan Quiren felkiáltott, majd tiltakozni kezdett. Azami behúzott neki egyet, melytől elájult, felemelte és behajította az idős testvért a pajzson belülre. Jiang Cheng ijedten nézte mit csinál.

- Nos, engem kerestek, nem?

- Azami! Mit művelsz?! – kiabálta Wei Ying.

- Kultiválok....? – emelte fel kezét és húzta fel vállait hozzá. Jiang Cheng megpróbált kimenni hozzá, de nem tudott áthatolni a pajzson.

- Miért nem tudok átjutni?

- Egy közvetlen fenyegetés idején teljesen lezár a pajzs.

- Akkor ő hogy jutott át? – kérdezte, de maga is tudta a választ. Aggódott érte. Túl sokan voltak. Ő pedig egyedül volt. Azami feléjük fordult és mosolyogva integetett. Mint az az idióta Wei Wuxian! Bosszankodott.

- Mit is akartok?

- A Kaszás magának akar.

- Egekura! A válaszom, nem. Duplán férjezett vagyok. A szüzességem sem lehet az övé.