Csak veled

Minden a régi...volt

Ying azonnal hazament. Kezében még ott volt a doboz. Remegett, ahogy újra felemelte a tetejét. Zane az utolsó pillanatban fogta meg, nehogy az ajtóban vágódjon el.

- Mi történt?! – kivette kezéből a dobozt, Ying odatámolygott a kanapéhoz és hagyta, hogy könnyei kifollyanak. Zane elsápadva ült le mellé.

- Az unokaöccsik vagy hugik.

- De hát ez remek hír, miért siratod?

- Axel kidobta Azamit, mielőtt ez a kezébe került volna. Azami....elment.

- Hogyan?! Meg kell tudnia!

- Nem. Azami határozottan megkért rá.

- De...miért?

- Azt mondta, ha most szakított vele, az azt jelenti, hogy nem szereti őt. A gyerekek miatt együtt maradni, pedig csak kötelesség, nem szerelem.

- Igaza van. – ismerte be Zane is. Keze remegett az indulattól. – De miért? Miért hagyta el Axel? Mi történt?

- Az új titkárnő történt! Úgy rúgom ki, mint macskát szarni!

- Ying....

- Nem. Azami a legjobb barátunk, ne tagadd, te is megszeretted. Erre jön egy kis agyatlan fruska és tönkretesz mindent! Azamit nem érdekelte a pénz, vagy a mi kapcsolatunk. Úgy szeretett minket ahogy vagyunk és ennek most annyi! – Zane megölelte a zokogó Yinget. Kedvesének igaza volt, Azami olyan hiányzó részé volt az életüknek, melyet nem éreztek, míg nem volt annak része. És most elment, ki tudja hova és ki tudja meddig. Talán örökre.

Ying felszívta magát. Tárcsázott és várta, hogy kicsengjen. Axel irodája nem vette fel. Hívta Axelt, aki nem vette fel. Felhívta a személyügyi vezetőt.

- Jó napot, uram!

- Üdvözlöm, Lian asszony! Azonnali hatállyal távolítsa el Yillang Axel titkárnőjét az alapítványtól. Semmi ajánló levél, semmi kielégítés. Holnap reggelre még az asztala se legyen ott, ahol most van.

- Értettem, uram. Megkérdezhetem mi történt?

- Az a nő sok ember életét tette tönkre, három hét alatt. Hatalmas csalódás. Egy ilyen jellem nem dolgozhat nálunk.

- Igenis, uram. Intézkedem.

- Köszönöm.

Ying dühösen nyomta ki a telefont. Milyen jók voltak a régi telefonok! Elég volt rácsapni és máris kicsit kevésbé volt dühös az ember.

Két órával és sok öleléssel később Ying és Zane beletörődtek a helyzetbe. Azami nem jelentkezett, de gondolták már nincs a városban. Axel viszont dühösen csörtetett be hozzájuk.

- Mire volt ez jó? – Ying felnézett rá, kisírt szemeivel.

- Ezt én is kérdezhetném. Mire volt jó eldobni életed szerelmét egy könnyű kalandért?

- Szóval Azami uszított rám? Bosszúálló ribanc.

- Azami nem csinált semmit. Azami elment, és ha szerencsénk van még ebben az életben látjuk, őket.

- Nocsak, máris összeszedett valakit? Én még aggódtam, hogy durva voltam.

- Megváltoztál Axel és nem előnyödre. – szólt most Zane, megszorítva Ying kezét, nehogy elszólja magát és ezzel megszegje Azaminak tett ígéretét. De Yinget már ez sem érdekelte, érezte, hogy mindegy mikor mondja el, Azamit soha többé nem fogják látni.

- Azami két embert is összeszedett, úgy nyolc hete.

- Nyolc hete! Az a .... Hiszen akkor kezdődött a kapcsolatunk.