𝙎𝙩𝙚𝙥 𝘽𝙧𝙤𝙩𝙝𝙚𝙧 | 𝗺𝘆𝗴.

𝑡𝑤𝑒𝑛𝑡𝑦-𝑠𝑒𝑐𝑜𝑛𝑑 𝑝𝑎𝑟𝑡

Vigyort nem lehetett levakarni rólunk egy pillanatra sem, de természetesen mindig kell valaminek vagyis pontosabban valakinek közbe lépni és ki is lehetne az, hát persze hogy Jungkook. Oda rohant hozzánk majd egy nagy mozdulattal kirepítette telefonomat a kezemből, így a folyóba esett. T/N megijedt Jk hírtelen felbukkanására én pedig idegesen fordultam a nem várt személyre.
- Hogy merted? - fogtam meg dzsekijét. Furcsáltam hogy egyedül van.
- Bocsika, véletlen volt! - rántotta meg vállát nekem pedig ennyi kellett hogy behúzzak neki.

Yoongi szemszöge:

Jungkook a földre esett és ütöttem volna tovább, ha T/N nem fog a vállamra. Idegesen megigazítottam dzsekimet majd rögtön szóra leltem.
- Mit akarsz már megint? Miért kell engem mindig kisérteni? - erre csak nevetett.
- Mert ezt érdemled. - állt fel.
- Tudod hogy hányszor kerültem bajba miattad hah? T/N nem tudja ugye? Nos T/N az van hogy már középsuli előtt is ismertem ezt a szerencsétlent és akkor Ő vitt engem a szarba! Mindenkinek te voltál a kedvence. - köpködte a szavakat.
- Azzal nem tudok mit kezdeni hogy senkinek a figyelme nem szegeződött rád. Velem nem volt semmi baj! Tudod hogy utálom ha én vagyok a középpontba! És amúgy is, a te bandád vitt bele a szarba! - mondtam idegesen.
- Oh igen, mert te ilyen vagy. Már akkor is kerültél rossz helyzetekbe, mi csak be akartunk tenni egy normális közegbe amit te magad okoztál. Hát sajnálom, viszont még mindig van lehetőséged csatlakozni hozzánk! - nézett rám.
- Nem! Biztos hogy nem, most jövök ki belőle. Most tudok igazán boldog lenni te pedig jössz és mindent elrontasz! Hagyj engem békén! - mentem közelebb hozzá.
- Pont vele vagy boldog? Ez csak egy hírtelen fellángolás Yoongi. Vagy mégsem? - húzta fel szemöldökét.
- Mit tegyek hogy békén hagyj? - tereltem a témát. Én tudom az igazat, Ő csak bekavar. Tudom hogy a végén úgy is én jönnék ki szarul.
- Te közénk tartozol Min Yoongi. Bár ez a te döntésed...mégis én tudnálak irányítani. - nézett gúnyos mosollyal rám.
- Hagyj békén! - fogtam meg dzsekijét, T/N pedig a vállamra fogott.

Jungkook még hosszasan nézett szemembe arra várva hogy megüssem majd egy nagy vigyorral el is húzott innen.
- Jól vagy? - nézett rám T/N.
- Persze. - néztem rá.
- Ugye nem mész vissza hozzá? - kérdezte.
- Nem, nem megyek vissza. Sajnálom hogy mindig csak a baj van velem. - néztem rá bűnbánóan.
- Mindenkinek vannak hibái, a múltat már nem tudod megváltoztatni de a jövőben tudsz ezen javítani hogy jobb ember legyél. - mosolygott lágyan rám.