T/N új életet kezd édesanyjával Seoul-ban, abban reménykedve, hogy rendes környezetben fog meglenni iskolájában. Ez meg is történik, ám mikor találkozik osztálytársával, Min Yoongi-val, minden megváltozik.
- hungarian fanfiction
- written by kimxta...
Szinte majdnem sokkot kaptam a színpadon amikor megláttam T/N-t. Szerencsémre pont az utolsó számomat adtam elő utána pedig búcsuztam a rajongóktól. Élveztem az egészet, pár mondtatot is fűztem hozzá, hogy emnnyire örülök hogy már ennyien szeretnek és eljöttek erre a kis koncertre. Még mindig a helyszínen vagyok és már páran el is mentek. Gyorsan körbe néztem és még ott volt Ő. Megkértem az egyik őrt hogy hívja T/N-t ide úgy hogy ne legyen feltünő. Beszélni akartam vele.
Pár perc elteltével itt is volt és újra egymás szemébe néztünk. Nagyon hianyzott már, hogy újra lássam. Köszöntünk egymásnak majd szóra leltem. - Nagyon rég láttalak. Hogy vagy? - kérdeztem tőle. - Nehéz volt ez a másfél év, de valahogy kibírtam. Nagyon tehetséges vagy. - mondta kicsit mosolyogva ami megnyugtatott. - Köszönöm. T/N..sajnálom hogy úgy alakultak a dolgok.. - Nem a te hibád, úgy is megtudták volna, szóval mindegy. - mondta sóhajtva. - Esetleg tudunk majd máskor beszélni? - kérdeztem tőle. - Oh, persze. Neked mikor jó? Gondolom eléggé be vagy táblázva, azért is kérdezem. - Hétvégén jó, ha neked is. Majd gyakorolnom kell és zenét írnom. Majd megírom hogy hol találkozzunk rendben? - néztem rá. - Rendben. - bólintott.
Ezután nem volt sok időm, hamar elköszöntünk egymástól. Örültem hogy nyugodtan tudtunk beszélni egymással. Kellett ez a kis beszélgetés és várom már a hétvégét. Szeretnék újra vele lenni. A koncert miatt eléggé késön értem haza, de most nem bántam meg. Még mindig nem hiszem el hogy jól alakulnak a dolgok. Nincsen már semmi rossz társaság és néhai verekedések. Bárcsak ilyen lett volna mindig..
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
