Bakugou_katsuki2005 kérésére készült ez a rész. (Nem enged megjelölni, ne haragudj :C)
A parkban járőröztem mint minden nap, már vagy 2 éve hogy hivatásos hős vagyok. A gyerekeket figyeltem ahogy szaladgáltak oda vissza, a park eggyik feléből a másikba. Aztán megakadt a tekintetem a gyönyörű virágokon, amik épp hogy elkeztek kinyílni. De valami megzavarta a nezelődésem, hátulról leutottek, próbáltam felállni de hirtelen minden elhalványult és éreztem ahogy lecsukodnak a szemeim.
elkezdtem ébredeznni, azonban le voltam kötözve.
-Jó reggelt Baby
Nézett velem farkasszemet egy szőke hajú és piros szemű fiú.
-Mit akarsz tőlem?
Elgondolkodtató képet vágott majd válaszolt.
-Téged cicaa, legyél nekem hálás hogy nem öltelek meg, mert már holtan kéne feküdj... de nem volt szivem megölni téged túl jó bige vagy.
Mondta egy sármos mosollyal az arcán.
-Kapd be rohadék!
mondtam neki, mire azonnal válaszolt.
-Ohh, majt te nekem darling... majd te nekem.
Elhajtottam a fejem az ellenező irányba, majd éreztem hogy eloldoz ez a fenegyerek, már keltem volna fel mikor is egy bilincs kattanását hallottam, a hang irányába néztem.... és ez a rohadék magához láncolt.
-Elválaszthatatlanok vagyuk baba.
jelentette ki egy mosollyal az arcán, majd megcsókólt.
-Hogy is volt az a kapjam be neked?
Kérdeztem perverséggel a hangomba.
-Ohh hogy már itt tartunk.
Mondta szintúgy eg kaján vigyorral a képén.