Anime Oneshotok/Agymenések [NYITVA]

BNHA: Bakugou x Oc

A fejezet xX_Ayame-chan_Xx-nek készült, remélem tetszik :).
(Ui:.Nem tudtalak megjelölni rendesen mert a wattpad nem engedi, sry❤)

-Kaiko Ayame!

Kiabált rád a tanár, mert megint hosszasan elbambultál.

-T.tessék? Jaa, Gomenasai!

Kértél bocsánatot Aizawa-senseitől. De ekkor valaki erősen megrugta a széked hátulról. Hát ki más lehetne ha nem a mi kis Bakugou Katsukink? A fiú addig addig piszkált amíg hátra nem fordultál, a szemeid már olyan vörösek voltak mind Kirishima haja.

-Oi, ezt olvasd el liba.

Mondta flegmán a szőkeség, mire te elszámoltál magadba 10ig hogy lenyugodjt, s ez sikerült is és vörös szemeid vissza változtak smaragd zölddé. Kissé durván kibontodtad az össze gyűrödt fecnit és ez állt rajta.

Liba, gyere a parkba este 8-kor. NE MERJ KÉSNI, VAGY LEROBBANTOM A FEJED!

Enyhén elmosolyodtál a levelen, majd tovább másoltad a táblán lévő iratokat a füzetedbe. Megszólalt a csengő ami azt jelezte hogy szünet van. Minával és Denkivel elhülyéskedtétek az egész szünetet és mehetettek testnevelés órára. Viszonylag nem volt bajod a tesivel hisz úgyis csak a képpességeteket kell erősíteni, sokkal inkább attól féltél hogy képességed elkanászodik.

Felöltötted magadra, a hős jelmezed majd beléptél a nagy terembe.

-Kaiko Ayame. Képesség démon. Ami azt teszi lehetővé hogy démonná változzon és démonokat idézzen. Az átváltozásának korlátja ismeretlen. Démonokból max 30 tud idézni külömben megvadulnak. Igaz?

-HAI!

Kiabáltad az új tesi tanárnak, aki ezek után az össze többi diákrók beszámolt. Hamar vége lett az órának, csak annyi történt hogy versenyeztél eggyet Sero-val és fejlesztedted a képességed semmi különös.

Pár óra múlva azon kaptad magad hogy belépsz a házad ajtaján.

-Haza értem!

Hamarosan levetted a csukád majd apád szobájába siettél, oda futottál hozzá majd megölelted és egy puszit nyomtál az arcára.

-Mit vacsoráznál apu?

Kérdezted mosolyogva, mire ő a tipikus nagykedvencét kérte. Elkészítetted neki majd váltottatok egy két szót hogy milyen volt a napod ilyesmi. Szorgosan elkészítetted a házifeladataid és elégedetten befeküdtél az ágyadba.

-Hány óra is van?

Motyogtad magadba, megnézted a telefonod kijelzőlyét ami 19:30 mutatott.

-Uram atyám! A Bakugouval megbeszélt találkozás basszus, elfelejtettem!

Gyorsan rendbe raktad magad, benéztél édesapádhoz aki épp nyugodtan aludt, amire enyhén mosolyogni keztél. Kiléptél az ajtón és démonná változtál, hártyás szárnyaiddal az égbe emelkedtél és meg nem álltál a park bejáratáig. Ott várt már az idegbeteg sündisznó. Ránéztél az időre ami pontban 8órát mutatott.

-Szia Kacchan.

Szálltál le a földre és felvetted emberi alakod.

-Csá liba. Szóval beszélni szeretnék veled.

Mondta ilyesztő komolysággal Bakugou.

-Mégis miröl?

Kérdezted nyugtalanul hisz tudtad ha Bakugou így viselkedik, az bajt jelent.

-Szóval liba, ezt nem tudom hogy hogy mondjam el neked. Nemis, ezt jobb lenne megmutatni.

Megfogta a kezed majd a szívére helyezte azt, ami esze veszedt tempóban dobogott. Egy kicsit össze zavarodtál, nem tudtad hova rakni ezt a viselkedést drága Katsukinktól. Hamarosan forró ajkait érezted a sajátodon, amibe teljesen belepirultál, levegőhiány miatt elszakadtatok majd egymás szemébe néztetek.

-Tch, asszem tetszel.

-Asszem nekem is te rohadék.

Majd mosolyogva újra össze tapasztottad a szátokat.