A történetet nem szeretném lespoilerezni, de azt elmondhatom, hogy elég izgalmas lesz. ‼️Van benne 1 +18-as rész így ennek függvényében olvasd.‼️
Legjobb helyezés (idő, hasteg, helyezés):
2022.02.25. #aidangallagher - 2. hely
2022.02.28. #story - 39...
Reggel arra kelt, hogy a felkelő nap fénye az arcához ér. Egyből ki is nyitotta a szemét és megindult a fürdő felé.
- Jó reggelt! - mondta az édesanyja.
- Jó reggelt! - válaszolt még félálomban.
Elment lezuhanyozni amitől teljesen fébredt. Amint kijött látta, hogy Livi is fent van és oda ment hozzá.
- Jó reggelt! Hogy aludtál? - kérdezte a kislánytól aki a szemeit dörzsölte.
- Jó reggelt! Jól aludtam.
- Ennek örülök. Jössz kiválasztani a ruhámat?
- Igen! Nekem már van ötletem, hogy melyik ruha legyen.
- Igen? És melyik?
- Ez! Mutatott egy egyberuhára.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Oké! Legyen ez a ruha.
Felvette és elindult ki a szobája ajtaján. Az anyukája már az ajtóban várta, hogy indulhassanak.
A bőröndöt berakta a csomagtartóba, majd beszállt hátra a huga mellé. Az úton végig beszélgettek és a világ leggyorsabb útja volt.
Amint beértek a reptérre Dori csodálkozatt, mert életében egyszer sem volt még reptéren és sose utazott repülővel ezelőtt. A reptér viszont nem egy egyszerű reptér volt. Inkább egy hotelre hasonlított, ezért is lepődhetett meg az anyukája is.
- Na! Itt az idő. - mondta Dori.
- Igen itt. Vigyázz magadra! - mondta majd egy nagy öleléssel búcsúztak el. Ezután legugolt Livihez.
-Megígérem hugica, hogy nemsokára találkozunk.
- Hiányozni fogsz. - ekkor egy hatalmas öleléssel tőle is elköszönt.
Elindult ahoz a kapuhoz ahol az ő repülője volt és fel is szállt rá. Megkereste a helyét és leült. Egyből elővette a könyvét amit még nem tudott kiolvasni, de nagyon érdekelte.
Mikor felszálltak, ki akart menni a mosdóba, de a mosdó ajtaja be volt zárva.
~ Megvárom, hogy kijöjjön. - gondolta.
10 perc múlva ki is jött egy lány aki nagyon ismerős volt, csak nem tudta honnan. Be ment és bezárta az ajtót. Amikor bele nézett a tükörbe, látta, hogy van egy seb az arcán, amiről nem tudta, hogy az hogyan került oda.
Pár percel később kiment és visszaült a helyére. Éppen a telefonján nézte, hogy milyen üzeneteket kapott, de akkor valaki megfogta a vállát.
- Szia Dorothy! - köszönt ismerős hangon valaki.
- Szia Billy! Rég láttalak. - mondta a lány mosolyogva.
- Te is Torontóba mész?
- Igen. A legjobb barátomhoz megyek. Nagyon rég láttam és találkozni akatok vele. Ő neki ez viszont meglepetés lesz, mert semmit nem tud az egészről.
- Én a szüleimhez megyek, mert valamit szeretnének nekem mondani, amit viszont telefonon nem tudnak, és nekem is el kell valamit mondanom nekik. - mondta majd elszomorodott.
- Hát tudod... - oda hajolt hozzá közel, hogy csak ő hallja. - meleg vagyok.
- Hát ez most meglepett. Szurkolok neked, hogy tudj velük erről beszélni és megértsék.
- Köszi. Most vissza megyek a helyemre, de majd még beszélünk. - ezzel a lendülettel vissza ment a székéhez.
Az út többi része gyorsan eltelt. A leszállás előtt pedig már annyira várta, hogy megölelje, hogy szinte ugrándozott.
Leszált a gép és amikor kiszállt a gépből nagyon lelkes volt. El is indult, hogy minél hamarabb láthassa.
Amikor a házhoz ért becsöngetett. Rob nyitott neki ajtót. Egyből fel is ment a szobájába és kopogott.
- Gyere! - mondta Aidan kissé szomorúan.
- Szia! - mondta, majd oda sétált az ágyhoz amin a fiú ült. - Ha nem örülsz, hogy itt vagyok akkor haza megyek.
Ekkor felnézett és látta, hogy ott van Dori. Megölelték egymást és legalább 10 percig ott álltak.
- Azt mondtad, hogy ma nem érsz rá. - mondta csodálkozva Aidan.
- Igen. Azért mondtam, mert tudtam, hogy megfognád magadat és felszállnál az első gépre. Úgy viszont helyet cserélnénk és az nem lenne a legjobb. - mondta miközben egy mosolyt húzott az arcára.
- Nagyon sokat változtál. Sokkal..hogy is mondjam. Nőiesebb lettél. - ekkor végig nézett a lányon.
- Te is sokat változtál. - mondta, majd elkezdett nevetni.
- Min nevetsz?
- Csak azon, hogy még mindig magasabb vagyok nálad.
- De már csak éppen, hogy 1 centivel. - mondta miközben elkezdett ő is nevetni.
- Akkor is magasabb vagyok. - durcázott be.
- Belsőre viszont semmit sem változtál.
- Gondolod te azt. Majd meglátod, hogy a belsőm is változott. Többet mint a külsőm.
- Mennyünk le szerintem. Éppen most készültünk volna ebédelni.
- Oké. Menyjünk. Ki ér le gyorsabban az étkezőbe?!
- Én fogok. - mondta úgy mintha tényleg azt gondolná, hogy ő fog nyerni.
- Nem nem. - ezzel a lendüttel elkezdtem futni.
- EZ NEM ÉR! TE HAMARABB KEZDTÉL EL FUTNI!
- ILYEN EZ! - kiabálta nevetve.
Nyílván Dorothy ért le hamarabb, mert volt 10 méter előnye.
- Hééééé! Csaltál! Egyszerre kellett volna indulni.
- Ti rosszabbak vagytok, mint a kisgyerekek. - mondta Lauren miközben bevitte az étkezőbe az ebédet.
- Nem látták egymást 3 éve. Had rohangáljanak. - mondta Rob szinte nevetve.
Megették a ebédet, majd felmentek Aidan szobájába és elkezdtek tévézni. Szerintem a tv csak háttérzajkézt ment, mert beszélgettek közben.
10 körül már Dori aludt a földön. A fiú viszont nem nézhette, hogy a földön alszik így felemelte és letette az ágyra. Egymásnak háttal aludtak el.
A második rész végéhez is elérkeztünk. Remélem tetszett a rész. Ha néha E/1-ben beszélnék akkor bocsánat. Próbálom kijavítani ahol úgy írok, de nem mondig tudok oda figyelni.
