Újabb pár|19.rész|

82 6 1
                                    

Aidan:
Reggel úgy ébredtem, hogy Dorothy fekszik a mellkasomon. Nagyon aranyos volt. Elvarázsolt azzal a nyugodtsággal amivel aludt.

- Hercegnő...- szólítottam meg a lányt nagyon álmos hangommal.

Elkezdett mozorogni, szóval sejtettem, hogy felébredt.

- Aidy...még 5 percet kérek. - mondta.

- Dorothy...már mindjárt dél van. - mondtam mire egyből felkapta a fejét.

- Dél? Oh basszus. Hogy aludhattam eddig?

- Nyugi. - elnevettem magam - Senki nincs itthon és kétlem azt, hogy ha bárki is lenne itt, nem hagyna minket pihenni.

- Igazad van. Akkor jó éjszakát. - mondta és lefeküdt mellém, majd elaludt.

Gondoltam, hogy hagyom aludni így felöltöztem és lementem csinálni ebédet, vagyis reggelit. Kinek mi.

Rájöttem, hogy nem tudok megcsinálni egy darab ételt sem amit a kisasszony ehet.

Hosszas töprengés után úgy döntöttem, hogy salátát fogok csinálni, de itt jöttek a bajok. Nincs hozzá alapanyag. Mennem kéne a boltba, de Dorothyt sem szeretném itthagyni. 2 opció van. 1 hagyok üzenetet és elmegyek, vagy 2 felkeltem és elmegyünk ketten. Maradtam az első lehetőségnél, így írtam egy üzenetet neki, hogy elmentem, de hamarosan jövök.

Dorothy:
Felébredtem, ránéztem az órára. 12: 45-öt mutatott. Felöltöztem és lementem, de Aidant nem találtam sehol. Észrevettem egy üzenetet az asztalon. ,,Elmentem boltba, alapanyagért az ebédhez. Hamarosan jövök." Na de jó. Egyedül vagyok itthon. Akkor megyek elpakolom a szobámat, mert tegnap szétdobáltunk pár dolgot.

Mire ezekkel végeztem, megérkezett a fiú is. Komolyan mondom. Neki ez a gxors bevásárlás nem megy. 13:30 van. A bolt tőlünk 2 sarokra.

- Szia! - mentem le. - Mit főzöl amihez annyi alapanyag kell, hogy 45 percig vásároltál?

- Tudod a drága rajongóim megtaláltak most is. Tán elfelejtette kegyed, hogy híres vagyok?

- Jogos. Na akkor készíts a kaját! Éhes vagyok.

- Értettem királynő! - mondta és futott is a konyhába.

Mikor elkészült az étel és leültünk enni...megérkeztek a többiek is.

- Mit eszünk? - kérdezte Kate.

- Te semmit. Mi salátát amit Aidan csinált. - válaszoltam.

- Ááá..szóval Aidan háziasszony lett? - kérdezte Billy.

- Hahaha. Nagyon vicces, hogy tudok főzni. - mondta gúnyosan.

- Szia drágám! - köszönt anya és odafutottam hozzá.

- Olyan rég nem láttalak. - mondtam sírva mikor végre meg tudtam szólalni. - Annyira hiányoztál.

- Te is nekem. El sem hiszed mennyire hiányzott, hogy megölelhesselek. - mondta ő is sírva.

- Képzeljétek el mit álmodtam az este... - kezdett be Livi.

- Na mit? - kérdezte Aidan érdeklődve.

- Azt, hogy jött a gólya és hozott neked és Dorothynak egy kisbabát. Nagyon aranyos volt.

Aidan ivott éppen és kiköpte a vizet ami a szájában volt.

- Ez érdekes álom. - mondta miközben próbálta szalvétával felitatni a vizet.

- Nem értem miért rea...- kezdett bele Kate - Miiii?! Ti tényleg? Hallottam arról hogy a testvérek agya között van valamennyi gondolatátvitel, de hogy ez is.

- Erről inkább ne beszéljünk. Nade mi van közted és Billy között? - kérdeztem.

- Hát tudod...várjunk csak. Honnan tudod?

- Régóta ismerlek és tudom egy pillantásodból az egyész dolgot. Meg gondolatolvasó is vagyok.

- Tényleg?

- Dehogy is, csak fogjátok egymás kezét mióta beléptetek az ajtón illetve Billyn van rúzs, szóval egy kis cupp cupp is volt az elmúlt 5 percben. - feleltem. Mindenki tátott szájjal hallgatta végig az egészet. - Most mi van?

- És milyen rúzs? Ha azt megmondod akkor nem kell beszélned a tudod miről. - mondta Kate.

- Hmmmm...várjunk csak. Ez az én rúzsom?

- Igen. Gratulálok, most megyünk a szobába. - mondta és elfutottak.

- Honnan tudtad, hogy az a tied? - kérdezte Aidan.

- Ő nem használ rúzst, csak szájfényt és abból a rúzsból ami a száján van, csak 2 létezik a világon. Az egyik az enyém a másik anyáé és kétlem, hoyg az övét vette volna el, hiszen az egy széfben van. Ez megfelelő válasz volt? - kérdeztem a fiút aki ott lemaradt, hogy ,,nem".

- Megyünk a szobámba. - mondta anya és el is mentek.

- Dorothy! Mi van akkor ha a húgod álma igaz?

- Akkor lesz egy gyermekünk. Figylej! Védekeztünk, szedek gyógyszert, megvan szóval ha így is megfogan egy új élet akkor az megérdemli, hogy éljen.

- Igazad van. Most elmegyek valahova. Ha nem jövök haza 15:00-ig akkor hívni foglak. Elkell intéznem valamit. - mondta és elment.

Mostanában olyan fura. Ki tudja mit nem mond el. Lehet van egy másik barátnője is. Mi van ha megcsal? Nem. Sose tenne ilyet. Ő nem az a fajta. Gondolom csak elment elintézni valamit a menedzserével.

Pár perc múlva felmentem a szobámba és elkezdtem gondolkozni. A nagy gondolkozások közepedte, bélépett a szobámba Kate.

- Szia! Sajnálom, hoyg elvettem a rúzsod. Nem akartam, csak azt hittem, hogy így leszek.

- Semmi baj. Amúgy emlékszel arra a barátomra aki meleg, de lehet mégsem az?

- Igen. Miért?

- Akkor Billyről beszéltem és rólad.

- Tényleg? Ezt nem is mondta.

- Gondoltam, hogy ilyen fontos dolgokat nem mond el. - elnevettem magam.

- Most megyek. Szia!

- Szia!

Miután kiment elaludtam.

Ez az utolsó előtti rész. Remélem tetszett.

Életem árán is |BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now