Kettesben otthon|18.rész|+18

194 6 0
                                    

Dorothy:
- Most komolyan elmentek látogatóba? - kérdeztem a fiút aki éppen a konyhában volt, hogy igyon egy pohár vizet.

- Nem tudom. Ha azt írták akkor biztos. - mondta miután ivott és odajött hozzám. - Filmezünk?

- Igeeen! Amíg te kiválasztod a filmet addig én megyek lezuhanyozok. - mondtam és megindultam a fürdő felé.

Lefürödtem és egy pólót megy egy fehérneműt vettem fel. Filmezéshez tökéletes.

Mikor bementem a szobába már a film be volt készítve.

- Aidan! Ez milyen film? - kérdeztem mikor befeküdtem mellé.

- Ez egy romantikus film azthiszem. Vagyis úgy reklámozták, hogy romantikus lesz, de ki tudja. - mondta és elindította a filmet.

A film tényleg romantikus volt. Vagyis a felénél meguntam és nem akartam nézni, így a fiú felé fordultam. Ő nézte a filmet, így csak percekkel később vette észre, hogy nem a tv felé van a tekintetem.

- Mi az? Meguntad a filmet? - kérdezte.

- Igen. Ez olyan sablonos és unalmas. Kiszámítható, hogy mi lesz benne. A csaj bleszeretett a rosszfiúba. A csávó összefogja törni és a végén újra összejönnek.

- Akkor mit csináljunk?

Ekkor ráültem a hasára. A fiú egyböl reagált és felült az ágyon, így lecsúsztam az ágyékára.

- Szóval ehez lenne kedved hercegnő? - húzott ravasz vigyort a szájára.

- Megígértem, hogy bepótoljuk a közeljövőben és mivel úgysincsenek itthon, így miért is ne. - válaszoltam.

- Te akarod? Attól, hogy megígérted, még nem kötelező.

- Igen. Akarom. - mondtam és megcsókoltam.

Ebből a csókból csókcsata lett, de végül Aidan nyert. A fiú keze a csípőmön volt.

Legszivesebben lecsaptam volna mikor gondolt egyet és magafelé fúzott egy hírtelen mozdulattal. Ekkor ajkaimhoz tapadt és ismét csatába kezdtünk. Eközben én beletúrtam a hajába, ami nem kicsi önbizalommal töltötte fel a fiút. Hírtelen belemarkolt a fenekembe amitől megugrottam kicsit.

Mikor a csatából ismét a fiú került ki nyertesen, ismét mozdított a csípőmnél fogva rajtam amitől már megéreztem, hogy élvezi az egészet.

Elkezdte csókolgatni a nyakam és kereste legérzékenyebb pontját amit mikor megtalált, egy kisebb nyögéssel díjaztam neki. Ezzel nyílvánvalóvá vált, hogy én is élvezem.

Levette a pólóját és magához húzott mégközelebb, úgy hogy felsőtestünk összeért. Ekkor fordított a helyzeten és én feküdtem az ágyon, ő pedig felémhajolt és csak csókok követték egymást. Elkezdtem kigombolni a madrágját és letoltam a térdéig, ahonnan 2 határozott mozdulattal levette.

Pár percig még csak csókok követték egymást, amik egyre szenvedélyesebbek voltak. Megemelkedtem kicsit, így letudta venni rólam a pólót.

Márcsak mindkettőnket egy-egy ruhadarab választott el.

- Csukd be a szemed. - mondta én pedig engedelmeskedtem, bár érdekelt, hogy mi fog történni, de nem lestem.

Ekkor ő leszállt rólam és az éjjeliszekrényhez ment. Kivett onnan egy zacskót amiről én egyből tudtam, hogy mi az. Levette az alsóját és felvette az óvszert.

- Kinyithatod a szemed. - mondta mikor visszaért hozzám.

- Mióta vannak ilyen dolgok az én éjjeliszekrényemben? - kérdeztem.

- Már egy ideje. Tudod...sose lehet az ember elég felkészült. - mondta és végigsimította a bugyim peremét. - Biztos vagy benne?

- Igen.

Levette rólam az utolsó zavaró ruhadarabot.

- Szoríts ha fáj. - mondta és összekulcsolta a kezét az én kezemmel.

Betolta és abban a pillanatban azt hittem, hogy mindjárt meghalok a fájdalomtól. A poklok pokla volt. Aidan viszont annak érdekében, hogy elterelje a fájdalomról a figyelmem, elkezdte csókokkal behinteni az ajkam.

Mikor már jobb volt, jeleztem felé, hogy folytatódhat. Elkezdte ki-be tolni és minden önös vágyát félretette, hoyg nekem a legjobb legyen. Vigyázott rám, mintha egy törékeny virágszál lennék. Nagyon hálas vagyok neki ezért.

Innentől csak csókok váltották egymást. Minden percét élveztem.

Mikor vége lett, ledőlt mellém és elaludtunk.

Szerencsés vagyok, hogy egy ilyen emberrel veszthettem el aki figyel rám.

Na ez a rész az amire azt mondom, hogy nem vagyok rá büszke. Ha valakinek kín ezt végigolvasni akkor bocsánat.

Életem árán is |BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now