A félvér hercegnő [ÁTÍRÁS ALATT]

2.fejezet: Nem kívánt látogatás

Reggel arra ébredtem, hogy valaki a homlokomat csipkedi. Kinyitottam a szemem. Láttam, hogy Sky. Hozott megint valamit. Éljen már csak ez hiányzott, repdesek az örömtől.

-Neked is jó reggelt. Igazán nem kellett volna az ébresztő. Megvárhattad volna amíg felkelek. Főleg akkor ha ettől a titokzatos idegentől hozol egy szavas üzenetet, ami rohadtul nem érdekel de hát mindegy. - Kivettem drágalátos baglyom csőréből a levelet. Széthajtottam a papírt és elkezdtem olvasni.

"Szia szépségem, hogy aludtál?  Most kivételesen aláírom: Sárkány :3"

Na fasza. De ebből még mindig nem tudom, hogy ki vagy legalább a rendes neved használnád észkombájn. Ja és nem vagyok a szépséged!

Kikászálódtam az ágyból és Sky-el a vállamon elindultam a konyha felé. Mivel eléggé bélpoklos vagyok, mint mindig most is éhes voltam. De aki jól ismer (eh nem ismer senki, nincsenek barátaim hehe) az tudja, hogy ha tehetném a világ összes kajáját felzabálnám.

Leérve megláttam apám amint a reggeli próféta egy példányát bújja. Csak reménykedek, hogy közli velem a szomorú (ja nem) hírt miszerint a Malfoy família mégse jön. De hát csalódnom kellett mivel azzal a mondattal fogadott amit a legjobban utálok...

-Rakj rendet a szobádba! - mondta továbbra is a prófétát böngészve.

-Bellaa - kiáltottam a házimanónak, egyrészt nem érdekel, másrészt azért van a manó.

-Ne a manót ugráltasd! Most dolga van, neked meg nem törik bele a kezed! - mordult rám még mindig az újság mögül.

-Itt van Bella, mit parancsol a kisasszony? - jelent meg közbe a manó az ajtóba.

-Semmit nem szeretne, tedd a dolgod! - szólalt meg apa még mielőtt én mondtam volna az óhajomat. 

A manó tovább állt a "dolgára" én meg kuffogva kezembe vettem egy bundáskenyeret és miután kentem rá tejfölt visszaindultam a szobámba dögleni...akarom mondani, hogy tejesítsem az apám óhaját...nem nyugi nem azért XD.

Bundáskenyérrel a számba rávetődtem az ágyamra és nekiálltam zabálni és közben a drágalátos "mobiliarbus" bűbájjal rendet raktam még mielőtt apa nekiáll darabjaimra átkozni. Félreértés ne essék nagyon szeret, de nem szereti ha ellen szegülök.

Alighogy megettem a kajám, már terveztem volna lemenni még egyért mivel a szobámmal is végeztem...megszólalt a csengő...ez most ugye nem komoly?? Fel se vagyok ötlözve éhes vagyok és félig kómás na nehogymár.

-Colloportus! - bezártam az ajtóm, nem szerzem meg ezt az örömöt Malfoykának, hogy lásson pizsamába. Nekiálltam villám sebességgel öltözni és szerencsére nem kopogott be senki. Nagy erőt vettem magamon. Túléled! Hamar elmennek remélhetőleg, általában nem maradnak sokáig. Mivel hamar elintézik Lucius és apa a dolgaikat szerencsére Lucusnak vissza kell menni a minisztériumba. Remélem továbbra is tartják ezt a jó szokásukat. - Alohomora. - tehát elindultam lefelé, hogy üdvözöljem ezt a rémes társaságot.

Mire leértem a társalgóba apám már beinvitálta őket...vagyis csak őt...csak az idősebbik Malfoy jött, éjleen!!

-Jónapot Mr.Malfoy! - köszöntöttem egy megjátszott mosoly kíséretével.

-Áh Sophia, szervusz! 

-Apropó Lucius - kezdte apám - Dracot hogyhogy nem hoztad magaddal?

-Mindjárt itt lesz, még volt egy kis dolga az Abszol úton. De biztosíthatlak arról, hogy mindenképp eljön, elvégre ki nem hagyna egy ilyen kínálkozó lehetőséget, hogy Sophia-val találkozzon. 

-Akkor ha megbocsájtotok én felmennék a szobámba - indultam el visszafele és meglepő módon egyikőjük sem ellenkezett.

Szóval visszatértem a szobámba és csak reménykedtem abba, hogy Lucius pont akkor akar elmenni amikor a drágalátos fia érkezne...

Ismét csalódnom kellett, kopogtatnak az ajtómon...csak őt ne, mond, hogy nem az az elviselhetetlen paraszt...érzem ezt megfogom bánni.

-Ki az? - mondtam egy kevés utálattal a hangomban.

-Szerinted? Ki lenne ha nem a legjobb barátod? - hallatszott az arrogáns válasz, csak tisztázom sosem voltunk még csak barátok se nem, hogy legjobb barátok pf... - Ma még beengedsz?

-Nincs bezárva én meg nem fogok felkelni - mivel éppen az ágyamon feküdtem és olvastam, amit sajnos most abba kellett hagynom - mozdulj meg ha be akarsz jönni.

Belépett az ajtómon az a tejfölszőke sápadt gyerek aki már első óta koslat utánam. Amit nem is értek mert mássokkal mindigis bunkó volt, főleg Harryvel. Nem említettem még de nagyon jóba vagyok vele és őt illetném a legjobb barátom jelzővel nem pedig ezt az izét. Bár tény, hogy a nyár alatt elég sokat változott. Mármint külsőre. Belsőre sosem fog neki sikerülni, de nem is akar mert hat ő a nagy Draco Malfoy neki senki ne mondja meg, hogy mit csináljon. Anyuci pici fia XD.

-Neked is szia kedves Sophia, azt hittem kedvesebb leszel...

-Azt miért tenném? Te is nagyon jól tudod, hogy nem bírlak. Tudtodra adtam már jó párszor és ez nem fog változni. 

-Na már légysziii - lefeküdt mellém de én felültem és félrehúzódtam.

-Fujj

-Jajj most bene ne haljál már, akkor mondanád, hogy nem akarod, hogy eljöjjek.

-Pedig mondtam már egy párszor. Használt? Nem! Akkor minek tépjem a szám.

-Pedig te is rájöhetnél, hogy több van köztünk mint barátság...

-Az egyetlen ami köztünk van az a távolság, és ez így is fog maradni.

-Majd egyszer belátod te is...

-Ez nem fog bekövetketkezni. De te reménykedhetsz azt persze nem tiltom meg, nem szólok bele az életedbe, de te se tudod befolyásolni az enyémet.

-Ez is a szent Pottah miatt van! Ő beszélte tele a fejed mindenféle hülyeséggel!...

-Ez most, hogy jön ide?

-Szereted őt?

-Jézusom - na itt kaptam egy röhögőgörcsöt - Ha szeretném se lenne, hozzá közöd.

-De igen?

-Ugyan miért?

-Mert csak egyszerűen ragaszkodok hozzád...

-Na ne röhögtess már.

-Ő vagy én?

-Fejezd már be!

-Válassz!

-Te is tudod, hogy kit választanék. Felesleges feltenned ezt a kérdést.

-Hát persze, hogy tudom. Engem.

-Nem?

-Miafasz?

-Férfi nemi szerv?

-Istenem!

-Most mit hisztizel már megint? Feltettél egy kérdést én meg válaszoltam rá.

-De... jó szerintem nem rabolom tovább az idődet. Hallom apám éppen menni készül. A viszont látásra Sophie.

-Arra a rémes viszont látásra.

-Azért bele ne haljál... - kilépett az ajtómon és elment.

Végre! Igen. Túléltem. Haaaleluuuja.