54.fejezet: Látni sem akarlak.

163 12 0
                                    

Mindenki elment a szobájába míg Dumbledore velünk veszekedett. Utána elmehettünk mi is. Nagyon féltem Draco reakciójától. Beértem a szobánkba. Az ágyon ült. Mikor beléptem felnézett az ölni tudó szemeivel.
-Mondj már valamit!
-Mikor akartad elmondani, hogy bedobtad a neved.-állt fel és nekilökött a falnak.
-Azt hittem úgysem engem választ ki.
-De ez nem azt jelenti, hogy én nem tudhatok róla. Egyátalán mikor dobtad be? Egész héten együtt voltunk.-orditotta le a fejem.-Talán azért lógtál ki egyik éjszaka?!-csak hallgattam.-VÁLASZOLJ!
-Igen azért. Most örülsz?-ordibáltam vissza. Kirohant a szobából es becsapta maga mögött az ajtót.

Rosszul esett amit csinált de neki volt igaza. El kellett volna mondanom. Ravetettem magam az ágyra és könnyek áradata zúdult a szememből.

---

Mióta kiderült, hogy a Roxfort egyik bajnoka én vagyok mindenki kerül. Szerintük nem igazság mert még nem is vagyok 17. Na és akkor mi van? Az engem kerülők közé Dracot is beleértem. Látni sem akar. Esténként a kulbhelységben alszik. Tényleg nem akar még csak látni sem. És, hogy mi vam most köztünk? Nem tudom. Ahogy azt sem, hogy szeret-e még. Valaószínű nem. Depresszióba estem. Nem ettem vagy ha igen nagyon keveset. Nem aludtam és néhol meg is vágtam magam. De nem voltam teljesen egyedül.Az egyetlen ember aki szóba áll velel az Harry. Őt is kerüli mindenki. Ron, Hermione, Ginny az ikrek. Pont ahogy engem. A legtöbb időmet vele töltöm, így egyikünk sem maganyos.

-Sophie! Beszelnünk kell.-futott oda hozzám Harry az udvaron.
-Baj van?
-Sárkanyok.-zihálta.
-Hogy mik? Hol?
-Sárkányok. Ez az első próba.
-De ezt honnan...
-Megvannak a forrásaim.-elimdult a bajárat felé.

-Ideges vagy Potter?-szolt neki egy mardekáros.-Képzeld fogadtunk apammal. Én azt mondtam 10 perc és kiesel.-leugrott a fáról.-Nem hitt nekem. Ő 5 percet tippelt.-nevettek. Harry nekik ment.
-Senkit nem érdekel mit gondoltok az apáddal Malfoy. Az apád gonosz és kegyetlen. Te meg egy féreg vagy.-forditott hátat és urja elindult.
-Féreg?! Majd adok én neked...-kotoraszott a pálcája után.
-Arról ne is álmodj.-valtoztatta görénnyé Mordon.
-Draco!-rohantam oda hozzá. Talán ő nem szeret de en igen.-Mit csinált vele?
-Tanítom. Na adok én neked hátbatámadni másokat te gerinctelen.-kezdte el kínozni majd belerakta Crack nadragjába.
-Mordon professzor mondja mit művel?-jött oda McGalagony is.-Ez egy tanuló?
-Nem inkabb görenynek nevezném.
-McGalagony professzor kérem csináljon valamit.-a professzor visszaváltoztatta Dracot.
-Ezt elmondom apámnak!-fenyegetözött Draco.
-Meg fenyegetsz?!-megindult fele Mordon ő meg elfutott. Én futottam utána.-Olyan dolgokat mesélhetnék apádrol, hogy a te zsiros hajad is az égnek állna.-kiabalta még utánunk.

-Draco állj már meg!-kialtottam utána mivel ő sokkal gyorsabb volt.-Draco!
-Hagy békén! Nem vagyok rád kívancsi!
-Draco kerlek. Ne taszíts el!
-Mondtam, hogy látni sem akarlak.-megtorpamtam ő meg eltűnt. Zokogva borultam a padlóra.

-Sophie. Te vagy az?-fogta meg valaki a vállam.
-Harry.-borultam a nyakába és csak zokogtam.-Draco már nem szeret.
-Sajnalom Sophie. Mondanám, hogy beszélek vele de tudod, hogy nem hallgatna rám.
-Kerlek Harry. Beszélj vele.
-Csak a te kedvedért. De te is jössz.
-Jolvan.
-Nem láthatja, hogy sirtál.-törölte le a könnyeim es elindultunk megkeresni de sehol nem volt.

A félvér hercegnő [ÁTÍRÁS ALATT]Where stories live. Discover now