34.fejezet: Amíg én azt nem mondom

236 17 0
                                    

Draco símogatására keltem. Egyszercsak erősen lelökött magáról. Az ágy szélén landoltam és leestem.
-Uristen! Sophie. Sajnálom.
-Hát mit ne mondjak nem mindennapi ébresztő.
-Nem haragszol?
-Miért?
-Nem érdekes. Elmondanád hova mész bál előtt végre?
-Pansyhez.
-Azt képzelem.
-Már megint mi a bajod?
-Semmi.
-Látom.-megforgatta a szemét.-Vigyázz ki ne essen.-erre besértődött és egyedül hagyott a szobába.-Csodás.-keltem fel a földről.

Felvettem egy melegitőnadragot Draco egyik pólóját és pulcsiát.
-Már meginnt lopkodsz furkász?
-Megpróbálsz úgy csinálni mintha mi sem történt volna Malfoy?-felgmáztam. Csak azt adtam neki vissza amit én kapok tőle.
-Meg ne halljam mégegyszer, hogy Malfoynak hívsz Törpe.
-Meg ne halljam mégegyszer, hogy Törpének hívsz MALFOY!
-Mit mondtam?-kezdett ideges hangnemre váltani. Ezt nem úszom meg. De kiállok magamért. Nem hagyom magam.
-És én mit mondtam? Vagy az én szavam már nem is számít?

Meginnt bevágta a durcát és lerántott egyet. Nem mondom, hogy nem fájt.
-NE GYERE TÖBBET A KÖZELEMBE MALFOY!-ordítottam és behúztam neki egyet.
-Mi a fasz?-szép kis monoklia lett. Mentem volna ki a fürdőből de visszarántott és a falnak nyomott.-Ne merészelj többet ilyet csinálni megértetted?
-Majd azt nem te mondod meg. Ha befejezed a bantalmazásomat én is befejezem. De addig számíts rá hogy vissza fogod kapni. És most engedj el!
-Nem.
-Engedj el!
-Nem. Addig nem mész innen amíg én azt nem mondom.
-Nem vagy se az apám. Se az anyám. Se senki olyan aki megmondhatja nekem, hogy mit csináljak.
-A barátod vagyok.
-Nem úgy tűnik.
-Nem teheted ezt velem.
-Mégis mit? Csak azt adom vissza amit kapok.
-Az lehet. De én egyszer sem vágtam a képedbe, hogy nem úgy tűnik mintha a barátnőm lennél.
-Utállak.
-Mondj újat.
-Ha nem engedsz el kapsz mégegy monoklit.
-Na azt próbáld meg és megbűntetlek.
-Na te meg azt próbáld meg és ráduszítom apát.
-Jajj de félek.-nevetett.
-Most még nevetsz. Vajon, hogy fog reagálni ha megtudja, hogy bántasz?
-Sehogy. Mert nem fog tudni róla.-kezdte csókolgatni a nyakam és továbbra is szorított.
-Befejezted!
-Ne mond, hogy nem élvezed.
-Egyátalán nem!
-Nem úgy tűnik!-fogta magát és beleharapott.
-Áh te hülye.
-Ne legyél rossz kislány, mert a rosszakat meg kell bűntetni.
-Az lehet. De nem neked.
-Dehogynem.
-Szálj le rólam.
-Nem. Akkor csinálok azt amit akarok. És különbenis. Meg ne próbáld eltűntetni a nyomom. Had tudják, hogy az enyem vagy!
-Bazdmeg Malfoy!
-Téged bármikor. Akár itt és most.
-Befejezted.
-El se kezdtem. MÉG.
-Nem is fogod.
-De Sophie!
-Nem!

Hirtelen felkapott és kivitt a fürdőből. Ledobott az ágyra.
Mikor belé akartam kötni észre vettem, hogy közbe egy varázsigét mormol.
-Incarcerandus.-motyogta nekem meg összekötöződtek a végtagjaim.
-Mire készülsz?
-Nem fog fájni.-felém kerekedett, a kezeimet a fejem fölé szorította és a nyakamat kezdte harapdálni. Nem mondom, hogy nem fájt.
-Te beszélsz, hogy nem fog fájnj!
-Nem erre céloztam.-kezdett vigyorogni.
-De fogd már fel, hogy én nem akarom.
-Pf.-nem érdekelte természetesen. Áh hogyan is érdekelne mások problémája a nagy Draco Malfoyt.

Szerencsémre kopogtattak.
-Bárki is az megölöm. Finite incantatem.-eloldozta a kezeimet és felültetett.-Egy szót se!

Draco kinyitotta az ajtót aminek a túloldalán Pansy állt.
-Szia Sophie. Menjünk.
-Neked is szia. Ha nem látnád épp előtted állok és nem Sophienak hívnak.-Draco nem bírja elviselni ha keresztülneznek rajta.
-Megyek.
-Nem mész te sehova.- csukta volna be az ajtót de Pansy időbem bejött.
-Már hogyne jönne.
-Nem fog elmenni pasizni.
-Nem akrtam, hogy megtudja bármelyik fiú is de csak azért megyünk, hogy együtt készüljünk.-magyarazott Pansy.
-Oh.-talán itt jött rá Draco, hogy mekkora egy faszfej.

Megfogtam a cuccom és Pansyvel elmentünk.

A félvér hercegnő [ÁTÍRÁS ALATT]Where stories live. Discover now