SasuSaku: Az elfeledett bűn

29. fejezet

Hinata:

Sakura öt perce tűnt el, a tenger is kezdett visszahűlni normális hőmérsékletűre. A fejem zúgott, az égési sérüléseim gyorsan begyógyultak.

- Ha holnap reggelig nem kerítjük elő Sakurát, Sasuke tényleg meg fog ölni - szinte rettegtem, hisz ez a múltban már megismétlődött.

Sasuke a gondjaimra bízta Sakurát, és amíg én vadászni voltam, addig Ikuma sikeresen elrabolta őt a nyaralónkból.

- Aztán Sasuke soha többet nem fogja kiengedni a palota falai közül - aggodalmaskodott Ino.

- Ez az egész nem történt volna meg, ha nem bőszítem fel a sárkányt - Temari valódi megbánást tükrözött.

Az egész csapatra letargia ült ki.

- Elviszem én a balhét - ajánlotta fel Temari.

- Nekem sem kellett volna ezzel az ötlettel előhozakodnom - vallottam be.

- Mindannyian tehetünk róla, de ha összefogunk, akkor elő tudjuk keríteni Sakurát! - csodáltam Ino optimizmusát, Temari pedig hangot adott a naív elképzeléséről.

- És hogy akarod azt csinálni, mikor azt sem tudjuk a világ melyik pontjára teleportált el? - tette csípőre a kezét.

- Csak olyan helyekre tud teleportálni, ahol már járt, vagy amit éppen látott - magyarázta Ino.

- Abból pedig nem olyan sok van - kapcsolódtam be én is.

- Vagy otthon vagy a mi palotánkban van - Kivételen örültem, hogy Sasuke nem vitte olyan sok helyre Sakurát különben még nagyobb bajban lennénk.

- Azért remélem az emberek világába nem tudott visszamenni ilyen egyszerűen - Ino és én is egyszerre borzongtunk bele Temari lehetőségébe.

- Tema ne is mondj ilyet! - torkolta le Ino.

- Ha Sakura lennék, biztos nem teleportáltam volna hozzánk. Meg van ijedve a saját erejétől és fél, hogy bánt másokat.

- Biztos olyan helyre ment ahol egyedül lehet - Ino gondolkodóba esett - Váljunk szét, úgy gyorsabb lesz a keresés. Én elmegyek Adethba.

Próbáltam felidézni milyen helyeken voltunk együtt Sakurával így arra jutottam, hogy megpróbálom a Hyuuga nyaralónál. Temari pedig az Akatsukinál próbál szerencsét.

- Itt találkozunk egy óra múlva - mindhárman egyszerre tűntünk el a szigetről és bíztam benne, hogy a három hely egyikén tényleg ott van Sakura.

Ha nem akkor Sasuke tényleg kicsinál...

...

Elég lengén érkeztem meg a hó és jég birodalmába, első dolgom volt egy bundát előkotornom a szekrény mélyéről. Amint a téli időjárásnak megfelelően öltöztem fel, átkutattam a környéket, de nem jártam sikerrel. Nem éreztem Sakura chakráját sehol sem, de még egyetlen nyomot sem találtam, ami azt jelentette volna, hogy itt járt.
Bejártam azt az utat, amin keresztül Ikuma ki akarta volna csempészni Sakurát, de érintetlen volt a táj. A szakadéknál és a fjordnál sem fordult meg.

- Hol lehetsz Sakura? - leheltem magamnak a kérdést, a levegő fehér páraként gomolygott előttem.

Egy fa törzse mentén lecsúsztam és halkan zokogni kezdtem. Már megint elbaltáztam mindent. Annyira hideg volt, hogy a könnyeim az arcomra fagytak. Megtöröltem az arcomat, próbáltam összekaparni a reményemet és hitem Inoékba fektettem.