12. rész

56 3 0
                                    

Azt kell, hogy mondjam, remek szakácsok vagyunk. A humorosságom kedvéért... nem lett vér íze a kajának sem. haha. 

Az evés után mindenki pilledt még kb. 10 percet, ebben a 10 percben, elmentünk a közeli Nemzeti Dohányboltba Dessel. Előttünk az egész este.
-Csuy, hova mész? - kiáltott utánam egy jól ismert  hang. Tom. 
-Öööö...elkísérem Destinyt cigit venni! - feleltem gyorsan. Tom nem szereti, ha dohányzom...nem ellenzi, de nem is szereti.
-De te nem veszel, ugye? - kérdezte... a fenébe, hogy ennyire ismer már! 
-Pff..nem...pff...!
-Bár mondjuk azt csinálsz amit akarsz...nem vagyok az apád, hogy merjek érte szólni...! - felelte...bölcsen? hmm...gyanúúúús!

-Neked hozzak valamit? - kérdeztem. 

-Hát, ha hoznál egy sört azt megköszönném... - utálom a sörnek a szagát...ble. és én alszom vele... najó! nemnemnem!! vagy de? - várj, adok pénzt. - felelte. tudtam, hogy van valami gyanús itt a dologban

-Okés. de milyen sört hozzak? van vagy 5 fajta...! 

-Amilyen van, és dobozos! mindegy milyen. csak ne alkohol mentes legyen, és ne ízesített. 
Tom oda adta a pénzt...Dessel elindultunk, közben beszélgettünk, táncoltunk, mert zenét is hallgattunk persze. Vidéken ez nem megszokott, látszott rajtunk, hogy igazi Pestiek vagyunk. Oszt' ez van. Bahh. 

Egy fél óra múlva vissza is értünk a házba. Tomnak oda adtam a sörét, Dessel pedig elmentünk sétálni a tó körül. Még világos volt..vagyis, azt hiszem. Fél homály? talán ez a legjobb jelző a fény erősségére. 

Énekeltünk és táncoltunk. Ő a legjobb barátnőm. És egyedül sosem engedi, hogy hülyét csináljak magamból, ahogy én sem, hogy Ő hülyét csináljon magából! Sétálásunk után elmentünk fürdeni. Igen, ketten. Amiből lett egy kis vitánk Nessyvel. 
-Csak a lezbikusok járnak együtt fürdeni! És ti mindent úgy csináltok, mint a lezbikusok! -Szólt be Ness. 
Ránéztem Dessre, és röhögtünk!
-Nos, nem hinném, hogy lezbikusok lennénk! Azért mert együtt fürdünk, ami annyit jelent, hogy fehérneműig levetkőzünk, magunkra rakjuk a törölközőt, bemegyünk a zuhanyzóba, és elhúzzuk a függönyt. Siettetjük a másikat, hogy húzzon bele, mert nem érünk rá! -Válaszoltam, gondolkodás nélkül.

-Na gyere szivem, menjünk fürdeni. -poénkodotta, amitől Ness kiborult. 

Fürdés után kimentünk az erkélyre egy cigire. Megláttam, hogy Tom is Vick együtt. What?! kiborultam! Hogy lehet ez? Vick teljesen részeg volt akkor már! Tom kezdett... 
Dess kérdően nézett rá. Mikor én ezt megláttam, akkor Tom is észrevett...nem volt nehéz,mikor az ember 5 percen keresztül ott áll, és csodálkozik...! 
Tom észrevett...ekkor 
-Csuy, várj! - kiáltotta
Ekkor én berohantam az erkélyről, le a lépcsőn, ki a házból, el messzebb tőle! 
-Várj már, Csuuuuy!! Állj meg! -futott utánam Des, egy doboz cigivel és egy csomag, najó két csomag zsepivel a kezében. Istenem, de szeretem. A legjobb barátnő.♥

A ház melletti templom mögött volt egy kis füves rész. Leültem...najó, inkább eldőltem a földön, és bámultam az eget, zokogtam eközben! Dess is utolért. Odajött, felszedett a földről, és megölelt. Nyugtatni próbált, de hát...ilyenkor mit lehet csinálni? Semmit. Kibontotta a csomag zsepit, és letörölte az arcomon lefolyó fekete sminkemet. "Nem az az igaz barátnő, aki ha nevetsz, veled nevet, hanem az, aki ha sírsz letölri a könnyeidet." 

Rágyújtottam. Kiabáltam, hangosan sírtam. Nem szoktam!! De most kiborultam, egyszerűen nem hittem a szememnek, hogy Tom és Vick. Hogyan?! egy órával később visszamentünk, addigra csakugyan meg tudtam nyugodni. Természetesen Des segítsége nélkül ez nem sikerülhetett volna. Mikor a ház előtt voltunk, Dessnek csörögni kezdett a telefonja. Noah volt az. 
-Hol vagy?? Hova tüntél?? Itt kereslek, voltam már mindenhol! Valami bajod esett?! - kérdezte tőle aggódóan.
-A ház előtt vagyok, majd elmesélem. Nyugi. - válaszolt Dess Noahnak, aki szörnyen aggódott miatta. Milyen kis aranyos. 

Vissza érve, már mindenki kezdett inni, és kezdte magát jól érezni. 
-Kérsz? - kérdezte Mark. felémnyújtva a pálinkát! 
-Nekem már mindegy, adj egy kortyot. -feleltem.
Ekkor indult ám csak az igazi este... 

FeelingInsideWhere stories live. Discover now