5. rész

95 6 0
                                    

Mikor reggel felkeltünk,olyan 8 óra lehetett, baromi keveset aludtunk...nem volt valami hűű de jó előérzetem arra a napra. Később bebizonyosodott miért. 

-Jó reggelt szépség. - kívánt jó reggeltet,Tom.

-Jó reggelt. - feleltem,és azzal a lendülettel visszadőltem pihenni. Ő is így cselekedett. Egymáshoz bújtunk,de már nem aludtunk vissza,csak pihentettük a szemünket,de 2 percenkét szóltunk egymásnak...:

-Ne aludj,mindjárt menni kell reggelizni...

-Nem alszom...fent vagyok!

Ezt olyan negyed óráig játszottuk el... aztán mind a ketten felkeltünk. Hallottuk,hogy a tanárok épp az emeleten vannak... és a szobánk felé közelednek. Szerencsére Tom bezárta este az ajtót. A tanárok kopogtak:

-Jó reggelt,lányok! Gyertek le reggelizni!

-Reggelt... megyünk,csak épp öltözünk.

Tom rámnézett,és elkezdett nevetni. Mivel mellettünk még volt 3 szoba,és azért még bent maradtunk. Még jó,hogy Destiny elvitte magával a reggeli cuccát...Tom,pedig áthozta a sajátját. Ezért mind a ketten felöltöztünk. Igen,egy szobában,egymás előtt. Természetesen a legfeszülősebb pólomat vittem el kirándulásra. Miért is ne...? 

-Te egyre soványabb vagy...! - csodálkozott Tom.

-Mi? Miért? Nem,dehogy.

-De.. 

Sosem voltam az akin lett volna felesleg. Saját magat mindig is ducinak láttam. Amivel Tommal gyakran voltak szembetűzéseink..

Miután felöltöztünk,azután magához ölelt. Kéz a kézben mentünk ki a folyosóra,aztán én elmentem Deshez,mesélni,és várni,hogy Ő meséljen,hogy mi volt Noahval. Tom is ment megnézni Patrickot,hogy most már jobban van-e a tegnap este után.

Megtaláltam Destiny-t. *de jó vagyok.!

-Reggelt. Na mi volt Noahval? 

-Neked is. Jhajj Istenem,annyira édes. egész este hozzámbújt. és Istenem de édes. Na és te és Tom? Láttam,hogy megfogta a kezedet.

-De erről nem tudsz semmit. Este jó éjt puszit adott. Aztán kb 1 órát aludtunk. 

-Jó éjt puszi? - sejtelmeskedett Des.

-Igen. -büszkélkedtem.

-Na és hova adta azt a bizonyos jó éjt puszit? 

-A számra. -mosolyodtam el és vörösödtem el egyszerre... 

-Miiii? Komolyaaan? Istenem,sokáiiiig. - Ugráltunk együtt Destinyvel. Persze,ezt Tom látta.

-Ize...nem vagyunk együtt. Még. 

És akkor Tom oda jött és megölelt hátulról. Én felnéztem rá,és adott egy puszit,az arcomra. 

Destiny tovább ecsetelte,hogy Ő meg Noah,teljesen egymáshoz illőek,és,hogy jhajj de jó lenne ha már összejönnének. Tuti összefognak jönni.

Lementünk,a többiekhez,akik már a reggelire vártak. A reggeli a következő volt: vajas kenyér,lekváros kenyér,tea. 

Dessel egymás mellé ültünk,Tom pedig,Patrickékhoz.

Reggelire csak egy szelet vajas kenyeret ettünk,fogtuk a meleg teánkat és kimentünk a ház végébe. A tea nekünk olyan,mint az energia ital. Muszáj rágyújtani hozzá. 

Mire vissza értünk,addigra már mindenki befejezte a reggelijét,és így indulhattunk is túrázni. 

FeelingInsideOù les histoires vivent. Découvrez maintenant