Csak EGY meccs!

ELSŐ FEJEZET

Natalie

Édes Istenem végre, rúgtam le magamról a cipőm és ballagtam be a nappaliba. Kezdem meg bánni, hogy orvosi egyetemre járok. Tévedés ne essék szeretem és imádom, de néha alig bírom a strapát. Egész héten suli és még mellette dolgoznom is kell a kórházban a gyakorlatok miatt. Huszonhárom éves vagyok de néha úgy érzem magam mintha lennék már vagy negyven. Most vagyok negyedikes az egyetemen az az még van két évem ahhoz, hogy rezidens legyek.
-Jó napot kívánok. -Csapta ki a barátnőm az ajtót. Na igen nézzétek meg jól, ő az aki soha ismétlem magam SOHA nem fáradt.
-Inkább jobb napot.! -Nyögtem oda neki pár szót. -Mivan veled ? Csak nem jó volt a gyakszi?
-Úristen, de. Honnan tudtad? -Nézett rám kérdően.
-Meg állapítottam mint orvostan hallgató, hogy az arcodra van írva, ha valami jó dolog történik veled. Álltalában a jó dolgok mögött pedig az van ha látsz egy helyes palit.
-Baszki, én kezdek tőled félni. -Tett hátra pár lépést, majd nevetésben tört ki.
-Elég régóta ismerlek. -Tettem fel a lábam az asztalra a még nagyobb kényelem érdekében.- Na hallgatlak, mond milyen volt a napod.
-Először is beszélni fogok a suli igazgatójával, hogy egy helyre kerűljünk a kórházba. Annyira unalmas egyedül lenni. Ezt félre téve viszont jó, napom volt a traumatológián, mert itt jön a MERT van egy rezidens. Ez lesz az utolsó éve. Ennyit tudok róla sajnos. Viszont irtó helyes.
-Miért ? Nem beszéltél vele?.
-Nem, mivel szinte egész nap futkározott mindenhová. Én meg-Háborodott fel- Én meg csak ültem aztán vártam, hogy végre valahová menjek, vagy csináljak valamit.
-Legalább nálad van helyes rezidens, de nálam. Inkább ne is beszéljünk róla.
-Annyira rossz a helyzet?
-Igen.
-Melyik osztályon vagy?
-Sebészet. -Mosolyogtam keservesen.
-Hát kislány nem irigykedek. -Ütögette meg Madison a lábam. -Most viszont én mentem zuhanyozni. Ma is mész edzeni?
-Mennem kellene, de az erőm egyenlő a nullával.-Álltam fel. -De motivált vagyok, így megyek, nem adhatom fel ugye?
-Már akartam mondani, kurva jól nézel ki, és ezért ezt az alakot nem hagyhatod, hogy kárba vesszen. -Mutatott végig rajtam. -Szóval irány edzeni. Holnap lehet én is el megyek veled.-Kiabált még vissza a fürdőből.
-Jólvan. -Mentem a konyhába, mivel
alig vártam, hogy egy jó adag kávét legurítsak edzés előtt. De szerencsémre minden volt itthon csak kávé nem. Szuper.
-Mad, akkor el megyek edzeni aztán be ugrok boltba, mert nincs kávé.
Majd jövök.-Kaptam fel az edzős táskám.
-Jólvan, jó szórakozást.
Hát ez aztán szórakozás lesz gondoltam magamban. Az edző terembe érve, nagy kő esett le a szívemről látva, hogy nincsenek sokan. Kicsit szégyenlős vagyok, ha edzésről van szó. Nem szeretem ha más azt nézi, hogy hogyan szenvedek, vagy hogyan haldoklom a futópadon. Be melegítés után fél órát futottam és egy kicsit súlyzóztam, de ma máshoz annyira nem volt kedvem. Így egy óra múlva átöltözve már a boltba tartottam és utána a koliba vettem az irányt.
-Meg jöttem. -Vonszoltam be magam.
-Látom ma se leszünk fent sokáig.
-Fintorgott Madison.
-Ilyen szarul nézek ki? -Nevettem, és ledobtam a cuccom.
-Inkább kimerültnek látszol, de azért még jól tartod magad.-Vont vállat.
-Holnap suli, reggel 7-kor. Szóval a mai teendőim márcsak fürdés, olvasás, a holnapi anyag átnézése és alvás.
-Basszus az anyagot nekem is át kell még nézni. -Rohant be a szobába, majd könyvel és füzettel a kezében tért vissza. -Na mit veszünk holnap?-Huppant bele a fotelba.
-Az egész keringést.
-Hogy mi? -Ijedt tekintettel nézett fel a könyvből. -Na jó akkor én mentem tanulni, mert tudjuk ha itt maradok veled akkor abból nem lesz tanulás. A szobába megtalálsz. -Tűnt el.
-Engem meg a fürdőbe.
-Okééé.
A jól eső zuhany át járta az egész testem és végre ellazulva éreztem magam. Ilyen egy rossz nap jó zárása.

Sziasztok! Jó szórakozást a történethez, remélem tetszeni fog annak aki olvassa.
További szép estét mindenkinek!