Csak EGY meccs!

HARMINCKETTEDIK FEJEZET

Logan

Reggel nagyon fáradtan keltem nem akartam, hogy Natalie vissza menjen a koliba. Ráadásul nem akartam, hogy úgy menjen vissza, hogy nincs minden rendben közöttünk. Tegnap elmondtam neki mi a bajom azzal, hogy nem hajlandó megnyílni felém. Még mindig a hányinger kerülget, ha arra gondolok hány ember nem tud bízni a másikban egy két undorító hülye ember miatt. Nem szerettem ha valaki kihasználta a másikat. Szerettem volna, ha Natalie bízott volna bennem. Nem tudom ki volt az a másik srác, aki ennyire tönkre tette a férfiakkal való kapcsolatát, de ezt majd egyszer szeretném megtudni tőle. Halkan mentem ki a szobámból nem tudtam alszik-e még vagy nem. Óvatosan mentem végig a folyosón ám amikor megláttam,hogy a szobája ajtaja nyitva van és a cuccai sehol tudtam, hogy el ment. Az egész ház üres volt egyedül voltam megint. Valamiért furcsa érzés kerített hatalmába, miközben bámultam ki az üveg ablakon, nézve egész Kanadát. Talán ennyi volt ? Még csak üzenetet sem hagyott. Reggelit sem készített. Haragudnom kellene most rá? Mégis csak szó nélkül ott hagyott, még csak arra sem méltatott, hogy elköszönjön. Pedig annyira jól esett volna, ha még láthattam volna. Lehet ez lett volna az utolsó alkalmam rá. Nem akartam annyiba hagyni ezt az egészet így, egyből előkaptam a telefonom és hívni kezdtem. Kicsengett.
-Itt Natalie Miller telefonja, jelenleg nem vagyok elérhető kérem hagyjon.....-Meg sem vártam még befejezi az idegen hang. Kinyomtam. Már csak az üzenet maradt.
Miért nem veszed fel a telefont? Miért léptél le csak úgy? Szerettelek volna még látni mielőtt el mész.
Az üzenetet elküldtem márcsak a választ vártam, ami nem érkezett meg több óra elteltével sem. Most voltam azon a ponton, hogy nem tudtam mit tegyek. El kell mennem edzeni, most rögtön. Indultam vissza a szobámba a cuccaimért.
-Halo.
-Csá haver. -Üdvözölt szokásosan Daniel.
-Megyem edzeni. Eljössz velem?
-Persze. Úgy hallom megint nem mennek valami jól a dolgaid.
-Hát igen nem éppen úgy alakultak ahogy szerettem volna.
-Hol tali?
-Fél óra múlva a FitGYM-be.
-A FitGYM-be? -Kérdezett vissza Daniel.
-Igen. -Bólintottam bár azt úgysem látta.
-Okés. Akkor fél óra múlva. -Tette le a telefont.

~

Mi a faszért ilyen nagy a forgalom. Szitkozódtam az összes autóra aki előttem döcögött vagy öttel. Picsába, hogy nem lehet gyorsabban menni. Ütöttem rá a kormánykerékre. Már negyvenöt perce csak araszoltunk mire megindult újra a forgalom. Legalább parkoló van még szabad. Parkoltam le az edzőterem előtt.
-Bocsi haver a késésért, de kibaszott nagy volt ide felé a forgalom. -Pacsiztam le vele.
-Nem gáz, én is nem rég értem csak ide. Mizujs veled ? Nem nézel ki valami fényesen.
-Tudom, ezért akartam minél előbb jönni edzeni, hogy egy kicsit levezessem a feszkót.
-Oké, de a lábaddal minden oké? Jöhetsz már edzeni? -Kérdezősködött Daniel.
-Fogjuk rá. -Mentem be a terembe.
-Fogjuk rá? Ez most ugye valami vicc Logan? -Jött utána egyből.
-Azt mondta az orvos, hogy ha úgy gondolom neki állhatok edzeni. Nyugi csak súlyozni fogok.
-Ha valami nagyon kárt teszel magadban esküszöm kinyírlak. -Dobta le a cuccát és neki állt vetkőzni.
-Szeretnél közben beszélni Natalieról?
-Nem tudom.
Egy Kettő Három
Számoltam a kinyomások szamár fejben. Közben arra is koncentráltam mit mond nekem Daniel.
-Nem tudod?
Négy Öt Hat Hét
-Szó nélkül elment reggel. Mire felkeltem nem volt sehol.
Nyolc Kilenc
-Azóta keresett?
-Nem.
Tíz Tizenegy Tizenkettő
-Te gondolom kerested.
-Igen. Hívtam is és írtam is neki. Nem válaszolt egyikre sem.
Tizenhárom Tizennégy Tizenöt Tizenhat
-Nem értem a csajt.
-Én se. Te jössz. -Álltam fel, hogy át adjam a helyem Danielnek.
-El kellene mennem hozzá ? Vagy adjak neki még néhány napot ? Mit csináljak?
-Szerintem adj neki néhány napot és utána keresd fel.
-Igen szerintem is ezt kellene tenni, ha eddig nem állt szóba velem lehet ezek után sem fog.
-Figyi haver, most ne agyalj ezen, kicsit beszéljünk másról mondjuk arról, hogy mikor jössz vissza a jégre.
-Szerintem jövőhéten hétfőn már megyek.
-Majd szólok az edzőnek. Vagy beszélsz vele te?
-Nekem mindegy. Két napja hívott, hogy mi újság velem, hogy vagyok. Már vár vissza.
-Mindenki vissza vár téged Logan. Bármennyire is nagyképű, öntelt hokis vagy tudjuk, hogy te vagy a legjobb, vagyis majdnem a legjobb.
-Miért csak majdnem a legjobb vagyok? -Tettem karba a kezem és vártam válaszát.
-Mert csak utánam vagy a legjobb.
-Álmodozz csak. -Boxoltam bele egyet a vállába.
-Áh ez nem álom, ez már a valóság. -Nevetett.
-Tudod valakinek át kellett venni a helyed amíg lábadoztál, mégis mit gondoltál, hogy nem én leszek az?
-De tudtam, viszont most már visszaveszem a helyem ha nem bánod.
-Nem haver egyáltalán nem.
Daniellel az edzés nagyon jó volt. Végre sikerült kicsit kizökkenteni Nataliebol és végre nem csak körülötte járt az eszem, viszont most, hogy hazafelé tartok megint lehangolódtam. Alig tudom visszafogni magam, hogy ne Natalie lakására menjek,de közben meg tényleg adnom kellene neki egy kis időt még eldönti mit akar. Maximum 2 nap. Ez a kikötésem vele, bár ő ezt még nem tudja. Miután leparkoltam kicsit üldögéltem még a kocsiba. Nem akartam fel menni, mert tudtam, hogy mostmár csak egy üres lakás vár rám. Újra egyedül voltam. Szomorúan nyitottam ki a bejárati ajtót és a sötét helyiségre meredtem. Régóta egyedül voltam már, de talán most éreztem magam a legmagányosabbnak. Előkaptam a telefonom és gépelni kezdtem. Eddig bírtam megállni, hogy ne írjak neki.

Logan: 2 napot adok, hogy jelentkezz. Legalább megbeszélhetnénk a dolgokat, mert ez így nekem egyáltalán nem tiszta. Az oké, hogy neked idő kell, de nem gondoltam volna még mindig, hogy csak így lelépsz majd utána még csak nem is keresel. Ez kicsit rosszul esett tőled. 2 nap Natalie...

Üzenet elküldve ✔️