Csak EGY meccs!

NEGYVENNEGYEDIK FEJEZET

Natalie

-Izgulsz a mai nap miatt? Nézni fogod a meccset? -Bombázott a barátnőm a kérdéseivel, az óránk közepén.
-Igen nézni fogom és nem, nem izgulok. Inkább azon izgulok, hogy Karl professzor meghallja, hogy te most kérdezősködsz és kihajít az óráról. -Böktem a professzor irányába a kezembe tartott tollal.
-Jajj, dehogy haljja szerintem süket az öreg. -Kezdte el rágcsálni a körmét Madison.
-Mrs. Hill ha még egy ilyen megjegyzést tesz rám, többet nem kell bejönni-e az órámra.
-Nem is te lennél. -Néztem rá és közben elfolytva a mosolyom másoltam tovább az anyagot a tábláról.
-Elnézést kérek Professzor.
-Huszonharmadjára is elnézem. -Tolta feljebb a szemüveget az orrnyergén.
-Maga számolja? -Kérdezett vissza Mad.
-Igen. Kíváncsi vagyok mire eljön az év vége mennyinél fogunk tartani.
-30-nál nem lesz kevesebb.
-Majd meglátjuk, most pedig figyeljen inkább. -Magyarázta tovább az agykoponya részeit.
-Most ha nem bánod inkább nem beszélek hozzád az óra végig, nekem kell nyernem, nem engedhetem, hogy 30 fölé menjen a szám. -Súgta oda nekem, mire én egy aprót bólintva adtam tudtára, hogy felfogtam amit mondott, és inkább nem válaszoltam, nem akartam, hogy kísértésbe essen a beszéd iránt.
-Úristen végre. -Ugrott fel a helyéről Madison amint meghallotta a csengőt, és örömében ujjongni kezdett.
-Khm.-Köhintett a professzor és szúrós tekintettel nézett ránk.
-Ezt már nem számolhatja bele, kicsengettek. -Kapkodta össze a cuccait Madison és a kezemnél fogva húzott ki a teremből.
-Ez lehet rossz húzás volt ugye tudod ?
-Dehogy is. Nem akarja be vallani magának az öreg, hogy csíp engem. Már megszokta, hogy ilyen vagyok higyj nekem. -Dobta hátra önelégűlten a haját. -Mihez lenne kedved mit csináljunk?
-Benne lennék mondjuk egy vásárlásba. Meg kell lepjem Logant.
-Ez alatt azt érted, hogy valami szexi fehérneműt fogunk vásárolni? -Lett egyre boldogabb.
-Igen, pontosan erre gondoltam. -Csettintettem egyet a nyelvemmel.
-Natalie, Natalie -Ingatta fejét. -Milyen rossz kislány lett belőled.
-Naaa.-Ütöttem meg. -Ilyet ne mondj, ez nem is igaz. Vagy talán egy kicsit.
-Jólvan, maradjunk annál a kicsinél. -Mutogatta az idézőjeleket a levegőbe. -Akkor Pláza egyből?
-Aha, utána meg egy kávé? -Kezd fájni a fejem.
-Tökéletes.
Mivel az egyetemtől a Pláza nincsen olyan nagyon közel kénytelenek voltunk metrózni, amit semelyikünk sem szeret. A válasz amiért nem szeretjük a tömeg. Iszonyatosan nagy szokott lenni a tömeg nyomor és utálom. Mint egy csorda. Mindenki egymás hegyén hátán, még a hideg is kirazott a gondolatától.
-Készen állsz ? -Nézett rám Madison a metró ajtaja előtt, felszállásra készen.
-Azt hiszem. -Bólintottam.
-Akkor vágjunk bele. -Léptünk be.

~

-Egyből fehérnemű a cél?
-Igen. Utána majd jöhet a többi.
-Oké, akkor irány a fehérneműs bolt. -Mutatott előre Mad. -Milyet szeretnél? Mennyire mutasson sokat? -Válogatta a fehérneműket, és egyre kirívóbb darabokat mutogatott nekem.
-Azert nem úgy akarok kinézni mint egy kurva. -Tettem vissza a nekem nem tetsző szetteket. -Nem ilyenekre az biztos, ezek inkább te vagy.
-Nézelődtem tovább.
-Jó napot segíthetek valamiben? -Jött oda az eladó hölgy.
-Nem, köszönjük csak néze-Fejeztem volna be a mondatot.
-Igen, pont magára van szükségünk. A barátnőm valami szexi darabot keres, ami nem túl kirívó, de nem is annyira visszafogott. Ami valami olyasmit tükröz, hogy gyere és dugj meg, de nem mint valami kurvát, hanem inkább szerelmesen. Mert a barátnőm nem kurva, hanem szerelmes. Nah tudja, vagyis érti mire gondolok nem?
-Szóval arra gondol, hogy a barátnője meg szeretné lépni a barátját? -Vágott az eladó fancsali képet.
Hát őszintén szólva azt hiszem mingyárt itt süllyedek el szégyenemben. Nem is Madison lenne, hogy lehet így közölni egy vadidegennél a kész tényeket?
-IGEN.-Vágta rá. -Pontosan. Ezt a darabot keressük.
-Rendben. Jöjjenek velem. -Indult el a hölgy a bolt másik felébe. -Milyen színűt szeretne?
-Három félét gondoltam. Fehéret, feketét és pirosat.
-Az igen. Te szex maratont tartasz a hétvégén? -Szólalt meg megint Madison, amire egy ütéssel válaszoltam.
-Fogd már vissza magad. -Súgtam oda neki.
-Ilyenekre gondolt? -Mutatott három fajta fehérneműt az eladó.
-Pontosan ilyenekre.
Gyönyörű volt mindegyik darab és egyben szexi is. Pont erre volt szükségem. Szexin akarok gyönyörű lenni. Ezek pedig biztos vagyok benne, hogy nagyon tetszeni fognak Logannak. Ha ez nem csábítja el, akkor semmi.
-Ezeket szeretném és ha lehet akkor úgy, hogy ebből feketét -Mutattam a jobb szélsőre. -A középsőböl fehéret és az utolsó pedig akkor legyen piros.
-Rendben. Becsomagolom és készen is vagyunk.
Az eladó Madison kellemetlen megszólalása után is elég rendesen bánt velünk, miután próbálta magát túltenni a hallottakon. Ezt leszámítva minden tökéletesen alakult. A fehérneműim megvásárlva, és egy-két ruhadarab is újítani fogja a gardróbom, ahogy Madisonét is.
-Hánykor kezdődik a meccs ? -Emeltem óvatosan a kávés csészét a számhoz úgy, hogy magamra ne borítsam.
-Uhha, azt hiszem hat.
-Biztos?
-Ahha. Idegenbe mindig hatkor kezdődik.
-Akkor lassan szedni kéne a lábunk, mert nem érünk vissza.
-Miért, mennyi az idő? -Kezdte el keresni a telefonját.
-5:12 -Néztem az órámra.
-Bassza meg. -Húzta le a maradék kávéját.
-Mivan?
-Igyekezz, mert így tényleg nem érünk haza. -Kezdett el siettetni.
-Nyugodj meg, egy korty van hátra, aztán indulhatunk. -Ittam meg én is a maradékot.
-Jólvan. -Mikor jön a metró?
-Azt inkább nem mondom, mert azt fogod mondani, hogy futás.
-15-kor mi ?
-Igen.
-Akkor futás. -Szedte össze az összes cuccunk egy pillanat alatt, és futni kezdett.
-Madison. -Kiabáltam utána. -Te nem is szeretsz futni. -Értem utol.
-Ilyenkor igen. -Kapcsolt még gyorsabb tempóra.
-Édes Istenem. Én egy hokiőrűltel élek együtt. -Ingattam a fejem, miközben óriási mosoly terült szét az arcomon.
-Erre még csak most jöttél rá ? -Kezdett el nevetni, és az utolsó pillanatban ugrottunk fel a metróra.