Csak EGY meccs!

NEGYVENÖTÖDIK FEJEZET

Natalie

-Most minek rohansz már ennyire? Még van fél óra a meccsig, öt perc és otthon vagyunk.
-Jah, akkor tényleg nem sietek. -Lassitott le Madison
-Mára ennyi testmozgás bőven elég volt, szerintem ez bőven felért egy edzéssel. Még jó, hogy én csak a hoki és a fiúk után szoktam futni. Más után már nem is tudnék, nem bírnák a lábaim.
-Hát ha a fiúk után nem futnál sok energiát megspórolnál az biztos. -Adtam neki a tanácsot.
-Igen, azt hiszem igazad van. -Vett egy mély levegőt.
-Nalad van a kulcs ? -Kerestem a táskámban a lakáskulcsot.
-Nálam nincs. -Nézte át ő is a táskáját.
-Ne már. -Kerestem tovább idegesen, minden egyes kis zsebet átnézve. -Madison kurvára nem találom a kulcsot.
-Várjál megnézem én is újra. -Forgatta szemeit.
-Add oda a szatyrokat. Addig megfogom. -Vettem el a kezéből.
-Jó. -Kezdte el újra keresni a kulcsot. -Áh mégis csak itt volt. -Nézett rám grimaszos mosollyal, és meglengette a kezében lévő kulcsot.
-Most elszámolok 10-ig, addig ne is szólj hozzám, ha nem akarod, hogy kinyírlak.
-Oké, most inkább be tartom amit mondasz. -Vakarta meg idegesen a fejét. -Na mehetünk?
-Igen. -Fújtam ki a bent maradt levegőm.
-Menj csak előre. -Tárta ki előttem az ajtót.
-Köszönöm kedvességed, de ez most kevés lesz. -Mentem be elsőnek az ajtón, közben egy szúrós tekintetet vetettem oda neki.
-Na ne nézz így, inkább menjünk már. Már nézni akarom a meccset. -Tessékelt fel a lépcsőn.
-Még nem is kezdődik.
-Nem baj.
Felérve egyből lepakoltam és, írni kezdtem egy üzenetet Logannak. Ma még nem is beszéltünk és meccs előtt szerettem volna tudtára adni, hogy nézni fogom.

Natalie: Sok sikert! Nézni foglak, szóval ne okozz csalódást. Tudod, hogy nem szeretem nézni a hokit, szóval érezd megtisztelve magad.
UI: Holnapra van egy szexi meglepetésem, ez lebegjen a szemed előtt. ;-)
Logan: Nyugi bébi bennem nem fogsz csalódni.
UI: Mostmár biztos, hogy nem maradok egy napnál se tovább.
Natalie: Reméltem is.
Logan: Meccs után felhívlak.
Natalie: Rendben. Hajrá.
Logan: (｡♡‿♡｡)

-Na jössz már? -Hallottam Madison kiabálását a nappaliból. -Öt perc és kezdődik. Gyere már, most jönnek be.
-Megyeeeeek. -Kiabáltam és gyorsan ki futottam, nehogy lemaradjak a bevonulásról.
-Ohh ott van Daniel, most jön. -Kezdett el ujjongva ugrándozni a kanapén.
-És ott látod, azt a helyes, jóképű, magas, szexi pasit ? Nah igen az meg az én pasim. -Dőltem hátra önelégülten a fotelban.
-Nah de kérem. -Kezdett el nevetni Madison velem együtt. -Kellene valami rágcsa nem gondolod?
-Mit szeretnél?
-Ja hoztam volna, de ha már így kérdezted gondolom te állsz fel érte.
-Hát persze. -Támaszkodtam a térdemre és egy lendületes mozdulattal fel keltem.
-Nutellát kérek, és pattogatott kukoricát.
-Jólvan. Most a kukoricát én is megkívantam. -Tettem be a mikróba a zacskót.
-A Nutellához csak egy kanalat hozz légyszi. -Adta ki sorba az utasításokat.
-Igen is. -Bólintottam.
A kukorica durrogni kezdett a mikróba és pár perc alatt el is készült. Ki vettem és óvatosan kinyitottam. Kurva forró volt szóval kicsit ügyetlenkedtem vele, majd egy tálba öntöttem, és vissza tértem tv elé.
-Tessék.-Nyújtottam át a Nutellát a kanállal együtt és a popcornt pedig az asztalra tettem.
-Köszi. -Csillantak fel a szemei, amikor megkaparintotta az üveget.
-Ettől megint csak a cukrod lesz sok. -Vettem magam elé a tálat, közben a meccsre összpontosítottam.
-Nem baj. Izgulok muszáj valaminek a számba lenni. -Nézte idegesen a tvt.
-Igen. Muszáj valaminek a szádba lenni. -Mosolyodtam el.
-Tudod, hogy értem.
-Hát persze. -Dobtam a számba egy falatot.
Logant bámultam az egész meccs alatt, végig követtem minden egyes apró mozdulatát. Hiányzik, és mindennél jobban azt akarom, hogy itt legyen, bár tudom ez nem lehetséges most. Olyan rossz érzés, hogy távol vagyunk egymástól pedig még elég friss a kapcsolatunk és nem merek bele gondolni, hogy akkor mi lesz velem később.
Rossz dolog ha az ember ennyire ragaszkodik? Tettem fel magamnak a kérdést. Talán annak a jele mennyire szeretem, és mennyire szükségem van rá. Megijeszt ez a helyzet. Féltem újra szerelmesnek lenni, és most, hogy újra ezt érzem kicsit felszabadultabb vagyok,de a csalódástól még mindig ugyan úgy félek. Ilyenkor viszont rá jövök, ha látom őt magamtól távol, hogy belül szinte már teljesen az övé vagyok....
-Góóóól!!!! -Ugrott fel Madison a kanapéról és sikítozva ugrándozni kezdett.
-Azta kurva életbe. A szívbajt hoztad rám. -Kaptam a mellkasomhoz a kezem.
-Bocsiii, azt hittem nézed te is. Gondoltam akkor úgyis számítasz rá. -Ült vissza a helyére.
-Ki lőtte a gólt?
-Daniel. Az én pasim.-Nézett rám lenéző tekintettel.
-Naaa, ne nézz így, mert mingyárt hozzád vágok egy párnát. -Fenyegettem meg, és a mellettem lévő párnát a kezembe vettem. -Figyelmeztetlek. -Néztem szúrós tekintettel rá, és dobásra készen álltam.
-Jó, jó befejeztem. -Fordult vissza a tv irányába.
-Ebből gól lesz.
-Szerintem is.
Logan nagyon jó cselekkel vitte végig a korongot a kapuhoz. Már szinte lerágtam az összes körmöm a kezeimen és már azt sem tudtam, hogy helyezkedjek, amikor végre ellőtte a korongot.
-Góóóól. -Ugrottam fel most én Madison helyett. -Az én pasim. -Kiabáltam.
-Ezt az egész koli hallotta szerintem. -Temette a tenyerébe a fejét.
-Na te meg se szólalj. Az előbb úgy sikítoztál, mintha kínoználak.
-Pfff. Na persze. -Legyintett a kezével, és néhány másodpercre rá, kopogni kezdtek.
-Kinyitod? -Kérdezte rám se nézve.
-Hát persze. -Álltam fel ajtót nyitni.
-Sziasztok! Ne haragudjatok a zavarásért csak szerettem volna tudni, hogy jól-e vagytok? Nem-e történt semmi baj. Az előbb hallottuk a sikítást. Gondoltuk benézünk.
-Kukucskált át a fejem felett az egyik kolis csaj.
-Jah persze, csak éppen hoki meccset nézünk.
-Áh, akkor már mindent értünk. Örülünk, hogy minden rendben, akkor nem is zavarunk tovább. További szép estét nektek és jó szurkolást.
-Köszönjük. Nektek is. Sziasztok. -Csuktam be az ajtót és már hallottam Madison röhögését.
-Mondtam, hogy hangos voltál. -Ugrottam vissza a fotelban, és újra csak az én szexi hokistámra figyeltem. Holnap esélye sem lesz a pihenésre. Húzódott mosolyra az arcom a tervem gondoltától.