HARMINCHATODIK FEJEZET

4.7K 160 21
                                    

Natalie

-Mesélj már végre valamit, milyen volt a randi? -Kérdezősködött Madison a nappaliból egy tál pattogatott kukoricával a kezében.
-Te nem filmet nézel véletlenül? -Akasztottam fel a kabátom, és a fotelban foglaltam helyet.
-Meg tudom állítani, és amúgy meg láttam már. Szóval mesélj csak.
-Lefejeltem egy közeledési táblát. Vagyis helyesbítek neki futottam.
-Hogy mi a faszt csináltál? -Állt meg a keze a levegőbe, miközben éppen a szájába akarta tenni a kukoricát.
-Jól hallottad. -Mondtam rezzenéstelen arccal.
-Hogy történt? Látta ?
-Igen. Be akart vinni a kávézóba és én meg nem tudtam mégis mit mondjak majd neki, ezért jobbnak láttam elfutni. Hátra felé néztem az előre helyett és bumm betalált.
-Mi a...-Dermedt le Madison. -Te még nálam is hülyébb vagy, ami megmondom őszintén kicsit megnyugtató.
Mégis mi a francot gondoltál?
-Esküszöm neked végig gondoltam, de ez nem volt opció, mindenre gondoltam, de erre nem.
-Te teljesen hülyét csináltál magadból ugye tudod ? Még ezekután is elvisel? -Gondolkodott el hirtelen.
-Jól kapaszkodj meg mert igen. -Nyúltam a táljába és markoltam fel egy adagot.
-Hihetetlen, én megmondtam, hogy ő az igazi. -Vágott önelégült mosolyt.
-Nem ezt még nem mondtad.
-Akkor most mondom.
-Egyébként szerdán is elhívott.
-Randizni? -Nézett rám csodálkozva.
-Igen.
-És te ilyen hamar igent mondtál neki?
-Nem tehettem mást, a másik ajánlata a holnapi nap lett volna.
-Hűha. Szóhoz sem jutok, ez igen. Én amondó vagyok erre inni kellene nem gondolod?
-Holnap suli. -Figyelmeztettem Madisont, aki ügyet sem vetve arra amint mondtam, már fel is pattant és két borospohárral és egy üveg borral a kezében ült vissza a helyére.
-Köszi. -Vettem el a kezéből az egyik poharat.
-Koccintsunk arra, hogy minden jól alakuljon Logannal.
-Igen, legyen így. -Koccintottunk.
Még egy kicsit iszogattunk Madisonnal, beszélgettünk az ő és Daniel között alakuló kapcsolatról, amiről kiderült sokkal előbb járnak mint mi Logannal, de ez engem egyáltalán nem tántorított vissza attól, hogy ne haladjak ugyan olyan lassan, mint eddig, majd elköszöntünk és mind a ketten mentünk lefeküdni. Az ébresztő órám beállítása közben pedig, Logan chat feje díszelgett a képernyőm jobb sarkában. Két üzenet várt.

Logan: Remélem jól érezted magad.
Szerdán nem engedlek haza, szóval úgy készülj, hogy nálam alszol. Nemleges választ nem fogadok el.

Látta

Natalie: Igen, jól éreztem magam köszönöm az estét. Majd meglátjuk Logan, majd meglátjuk. ;-)

Látta

Logan: Na, olyan jól elterveztem a Szerdát, legalább hallgasd meg a tervem. (. ❛ ᴗ ❛.)

Látta

Natalie: Először is, mi ez az emoyi, ha az akar lenni, de ahogy látom az. Másodszor hallgatlak, de fogd rövidre légyszíves.

Látta

Logan: Első kérdésére a válasz. Nem tudom most találtam tök menő nem? (◔‿◔) Szerintem ezek rohadt cukik. Nééézd. (。♡‿♡。)

Látta

Natalie: Logan fejezd be és válaszolj végre!!!!!

Látta

Logan: Jah, basszus tényleg. Az lenne, hogy eljönnél a meccsemre, ami 5-kor lesz, és utána ha szeretnél még beülhetünk valahova. Aztán haza mennénk és ott aludnál nálam.

Látta

Natalie: Tudod, hogy utálom a hokit.

Látta

Logan: Ezzel tudtam, hogy még lesz problémánk, pedig muszáj lesz megszeretned, ha járni fogunk. Szeretném majd ha jönnél a meccseimre. Kezdhetnénk mondjunk most szerdán.

Látta

Natalie: Ha járni fogunk?

Látta

Logan: Igen.

Látta

Natalie: Ha te mondod.

Látta

Logan: Akkor rendben lesz így a szerda? Esküszöm VIP részen leszel.

Látta

Natalie: Benne, de ajánlom, hogy gyorsan győzzetek aztán indulhatunk is.

Látta

Logan: Igen is.

Látta

Natalie: Akkor, majd szerdán találkozunk. Jó éjszakát.

Látta

Logan: Így vagy. Majd még írok. Jó éjszakát. ◉‿◉

Látta

Natalie: ಠ_ಠ

Látta

Logan:Örülök neki, hogy te is megtaláltad a beszélgetésünk végére a furcsa fejeket.
(. ❛ ᴗ ❛.)

Látta

-Még mindig nagyon furcsa. -Gondolkodtam el az egyetemfelé menet.
-Micsoda?
-Hát az, hogy együtt megyünk az egyetemre. Nem aludtál el. Nem vagyunk késésben. Régen volt ilyen nem?
-Hát amúgy eskü most, hogy mondod. -Kezdett el nevetni Madison.
-Már két napja tart ez az állapot, jó lenne ha így is maradna. -Néztem rá.
-Ne nézzél már, értettem mire célzol na. -Forgatta meg a szemeit, és direkt gyorsabbra vette az iramot.
-Nem tudsz lehagyni.
-Sajnos. -Nyitotta ki a bejárati ajtót.
-Hány óránk is lesz ma ?
-Három vagy négy talán. -Vonta meg a vállát és a terem leghatásó sorában fogalalt helyet. Szuper, ma se látok majd semmit.

~

-Eljössz velem ma edzeni? -Nyaggattam Madisont, aki éppen megint csak az általam készített kaját tömte magába.
-Azt hittem ha tömöm magamba a kaját, akkor eszedbe se fog jutni megkérdezni tőlem.
-Akkor ez egy nem?
-Így van. Ez nem csupán egy nem, ez egy egyértelmű NEM.
-Akkor én bepakolok, és indulok is. Ha haza értem még tanulni is akarok.
-Jólvan, menjél csak. Edzél helyettem is. -Kiabálta utánam, szinte teli szájjal.
-Tudod elkéne jönni és akkor nem én edzenék helyetted.
-Majd máskor.
-Tegnap is ezt mondtad.
-Tudom.
Egy szó menthetetlen. Már nem is újdonság egyedül járni edzeni. Még azt a 3 hetet se tartotta be vagy mennyit, amiben fogadtunk, a meccs miatt. Csak ne legyenek sokan, csak ne legyenek sokan. Végig ezt hajtogattam az úton, ami nagy örömömre nem így volt. Ma a szokásosnál kicsit többen voltunk, de így is maradt nekem szabad futópad, amire persze egyből lecsaptam.
Most a megszokottnál többet futottam fél órával, közben arra törekedtem, hogy legyen kedvem tovább maradni, miután leszálltam róla. Az előttem lévő tükörben, Logant pillantottam meg, amint éppen bejönni készül a terembe. Vajon Isten meghallgatta imáim? Így már egyből volt kedvem tovább maradni. Bár ez még nem biztos, mert ahhoz észre is kellene vennie. Leszálltam a futópadról és olyan helyre mentem, ahova volt egy olyan sejtésem, hogy ő is menni fog. Súlyzók. Biztos vagyok benne, hogy ott kezdi. Nézelődni kezdtem, hogy hol lehet, de Logan helyett Ericet szúrtam ki. Bassza meg. Vajon észre vett? Gyorsan a másik irányban kezdtem leskelődni, ahonnan pedig persze, hogy Logan tűnt fel.
-Natalie. -Szólított meg a jobb felemről Erick.
-Oh, helo. -Néztem rá nagy nehezen.
-Natalie? -Jött egy újabb hang a bal felemről. Logan.
Ohh bassza meg. Ez most csak valami vicc? Bámultam magam elé és vártam, hogy ebből mi fog kisülni.

Csak EGY meccs!Onde histórias criam vida. Descubra agora