Tizedik fejezet

3.1K 200 11
                                    

Alina Parker

Június 11. péntek

Este hatkor már tele volt a pizzázó. Ezeket az estéket anyáék imádták, mivel rengeteg bevétel volt és nagyon jó hangulat. Fiatalok és az idősebb korosztály is egyszerre lepte el az éttermet. Anya és apa hat után közölték, hogy Landoval mára végeztünk és ez igazán meglepett, mivel ilyenkor éjfélig robotolok. Az öltözőben Lando megmosta az arcát, majd fáradtan felém fordult.

- Lehet állva fogok elaludni –közölte, mire elmosolyodtam és hozzá léptem.

- Nem vagy éhes? --érdeklődtem.

- Én mindig –válaszolta, és elnevettem magam.

- Akkor gyere --indultam ki vele, de visszahúzott.

- Mi lenne, ha az autómba ennénk vagy valahol csendes helyen? --sóhajtotta és tényleg úgy tűnt nagyon elfáradt.

- Nekem jó --bólintottam.

- De ha akarsz itt maradni, nekem az is jó --reagált azonnal.

- Minden hónapban van ilyen karaoke este, hidd el nem bánom, ha lekell lépni --söpörtem le egy szöszt Lando pólójáról.

- Akkor szerzel nekem tejet is? –érdeklődött, mire felnevettem. Jól tudtam, hogy szereti, de nem hittem volna, hogy a pizzához azt akar inni.

- Persze –hátráltam, majd elindultam apához a konyhába, Lando pedig kiment a pulthoz. Kértem két szalámis, sajtos pizzát, majd a hűtűből előszedtem két üdítőt és egy mini üveges tejet is. Felpakolva kiindultam és ahogy kiléptem a konyhából, a pultnál ülve megpillantottam Lando-t ahogy egy szőke kivágott felsőben lévő lánnyal beszélgetett. A féltékenység átjárta a mellkasomat, de nem akartam gyerekesen viselkedni. Viszont Lando nem vett észre és valamit ahogy mondott a lány neki, elnevette magát, annyira szánalmasnak éreztem magam ahogy álltam ott teli kézzel, hogy az hihetetlen. Letettem a belső pultra a kezemben lévő cuccot, majd ismét Landora néztem, aki beszélgetésbe bonyolódott a csajjal. Hihettem volna azt, hogy egy ismerős vagy valami, de akkor a csaj miért feltűnően flörtölt vele és ő viszonozta is azt? Nem akartam őket megzavarni, így kiléptem a két pult között majd a kijárathoz mentem és kiléptem rajta. Elindultam a sötétedő utcában és folyamatosan lejátszódott a fejemben a jelenet. A telefonom kijelzőjét többször is megnéztem, de nem jött semmi üzenet. A buszmegállóhoz érve leültem a váróba, mivel csak félóra múlva jött a következő járat. Még is miért töltötte az egész napot a családommal, ha annyira eltudja venni a figyelmét egy másik csaj, hogy nem lát meg két méter távolságból? Lassan telt az idő a sötétben és kezdtem fázni is ahogy ott üldögéltem. Húsz perc elteltével felvillant a képernyő és a szívem nagyot dobbant, de ismét a csalódástól.

Lando: Hol vagy?

Ha úgy vesszük félóra kellett mire észrevette, hogy nem mentem utána. Harminc percen keresztül eszébe sem jutottam. A csalódás végig járta a testem és az értetlenkedés is. Nem válaszoltam az sms-re. Nem igazán tudtam mit is válaszolhatnék. Azt hiszem nincs mit mondanom neki.

Lando: Alina, válaszolj már!

Addig néztem az üzentet, míg nem sötétedett el a képernyő és amint ez megtörtént, egy autónak a hangja csapta meg a fülemet. Annyira nem érdekelt, hogy figyeljem a közeledését, de amikor elhaladt majd visszatolatott kissé megijedtem. Amikor pedig lehúzódott az ablak és Lando nézett ki, egy kicsit azért megnyugodtam.

- Miért vagy itt? --kérdezte mire felálltam.

- Jön a buszom –válaszoltam, bár még sehol sem láttam a járművet.

- Alina, még is mi a baj? --értetlenkedett.

- Menj haza, Lando --sóhajtottam. Lando az helyett, hogy tényleg hallgatott volna rám kikötötte magát és kiszállt.

- Most még is mi rosszat tettem? --lépett elém.

- Tudod ez a baj, hogy nem veszed magad észre --ingattam a fejem és elképesztően csalódott voltam.

- Jézusom, azon a csajon akadtál ki? Csak beszélgettünk --sóhajtotta ingerülten.

- Annyira belemerültél a vele való beszélgetésbe, hogy félóra kellett mire észrevetted, hogy nem vagyok ott --Lando arca grimaszt vett fel.

- Miért ilyen kurva nehéz veled ez az egész? --csattant fel dühösen, mert sarokba csaltam.

- Miért nem mész végre haza Bristolba? --kérdeztem és a busz elszáguldott a fehér Mercedes mellett. Remek.

- Állandóan találsz bennem valami hibát és ezt kurvára unom --túrt a hajába idegesen.

- Akkor miért nem mész vissza ahhoz a szőke lányhoz? Vele biztosan könnyebb lesz minden --mutattam a pizzázó irányába.

- Tudod mit, vissza is megyek --indult el ingerülten az autóhoz, nekem pedig rosszul esett amiért tényleg megakarja tenni. Először kételkedtem abban, hogy tényleg visszamegy, sőt biztos voltam abban, hogy csak felindulásból mondta, de amikor beszállt és visszafordult az úton, az egy gyomron vágással felért.

Instagram: mihalikdkamilla_iroioldal

TikTok: dkamilla 

Idegen érintés L.N | BefejezettWhere stories live. Discover now