Celeste

21

Mikor újra megébredtem kopogtak a motel szobám ajtaján. Nagyon remélem, hogy nem most akarnak takarítani. Kikászálódtam az ágyból és ajtót nyitottam. Sam állt ott egy táskával és egy nagy papírzacskóval.

-Hogy..

-Kapcsold be a ghost módot a snapen ha nem akarod, hogy megtaláljanak.-és már bent is volt.

-Miert vagy itt?- csuktam be utána az ajtót.-Egyedül akarok lenni.

-Nem, te depressziós vagy kicsi Celeste.-fáradtnak tűnt.-Hoztam csokit, chipset, üdítőt, piát és hamburgert. Túlélőcsomag.-mutatott a szatyorra.

-Ez nagyon rendes tőled...-rég kaptam ilyen odafigyelést.

-Ugyan ezt megtennéd te is.-igaza volt.

Leültem és figyeltem ahogy kipakol.

-Ugye nem akarsz haza rángatni?

-Nem, de maradok mert félek, hogy szarságot csinálsz.

Nagyon nagyon hálás voltam Samnek, hogy eljött. Remélem egyszer tudom viszonozni a szívességét. Én főként csöndben voltam, ő beszélt. Igaza volt. Mindenben. Nem lehetek a régi. Változnom kell.

A fürdőben voltam és néztem magam a tükörben. Nem akarok ez lenni. A fürdőszobai szekrényt kinyitva találtam ollót. Ezért jók a motelek. Minden hülyeséget itt hagynak az emberek. Összekötöttem hátul egy coffban a hajam és elkezdtem levágni. Nem gondoltam át. De nem bántam meg. A coffommal a kezemben néztem magamat és a váll fölöttig érőre levágott hajam.

-Celeste.-kopogott a fürdőajtón Sam. A sokktól, hogy mit csinaltam nem válaszoltam.-Befogok jönni.

A coffal a kezemben furdultam felé.

-Tetszik.-borzolta össze a hajam.

-Nagyon csúnya vagyok?

-Te mindig szép vagy.-jól esett. Szükségem volt erre.-Nem akarsz borozni ha végeztél?

-De, nagyon is.-bólogattam.

Azt hiszem nem kell mondanom mennyi idő alatt fogyott el a bor. De a motelszobában olyan meleg volt, hogy mindketten becsíptünk. Elengedtem magam.

A következő remek ötletünk a ruha rendelgetés volt. Közben lecsúszott a második üveg pia is. Ott feküdtünk egymással szembe és nevettünk egymás szar viccein. Nevettem, de sírni is tudtam volna.

-Celeste.-szólalt meg tíz perc csönd után.

-Igen?-az új rövid hajam piszkáltam.

-Miért őt választottad?

-Nem tudom. Nem volt sok opcióm, hogy meneküljek valakihez.-önző vagyok a szívem mélyén még mimdig.

-Hogy érted?-zavarodott volt.

-Nem tudom Sammy. Boldog akarok lenni valakivel. Akarom, hogy szeressen valaki.

-Nem látsz tisztán kicsi Celeste. Nem látod a fától az erdőt. Ha azt hiszed annyira szeret miért nem ő fekszik most melletted? Azt hiszed ő szeret? Ha akkor engem választasz minden más lenne. Vegyél már észre Cel.

Csak néztem rá. Nem tudtam mit válaszolni. Megsimította az arcom és ettől mosolyogni kezdtem.

-Te szeretsz?-suttogtam.

-Szeretlek. De te ezt nem fogod soha viszonozni és ezzel tisztában vagyok.-közelebb jött és átölelt.

-Szeretni akarlak.-toltam el kicsit magamtól.

-Te soha nem fogsz szeretni.

Az érzelmek és alkohol hatására közel hajoltam és csak néztem a szemébe.

-Ce..-nem tudta végig mondani, mert megcsókoltam. Életem legjobb csókja volt, míg meg nem szakította.-Barátod van kicsi Celeste. Ne csinálj butaságot.

***

Reggel borzasztó fejfájással keltem, és mintha átaludtam volna egy hetet. A szemem dörzsölve próbáltam visszagondolni az estére. Semmire sem emlékszem az első üveg pia utánról.

Hátrafordultam és láttam, hogy Sam ébren van és a telefonját nyomkodja.

-Hogy aludtál?-nézett rám.

-Fogalmam nincs. Mélyen. Semmire nem emlékszem. Mond, hogy csak egy adag ruhát rendeltünk.-mintha átment volna rajtam egy kocsi.

-Semmire?-vonta fel a fél szemöldökét.

-Mintha áramszünet lett volna a fejemben.

-Haza kéne mennünk. Délutan négy van.

Sam taxival jött, szóval az én kocsimmal mentünk és kivételesen most én vittem haza őt. Az út elég csendesen telt. Nagyon másnaposak voltunk. De a végén megbeszéltük, hogy akkor holnap találkozunk a suliban és kitettem a házuknál. Én pedig alig vártam, hogy otthon legyek.

Beálltam a garázsba és megnyugodtam, hogy sikeresen haza értem. A házba beérve egyből anyuval találtam szembe magam.

-Szia kicsikém.-köszönt és magához ölelt.-Jobban vagy?

-Sokkal. Te hogy vagy?

-Jól. Nagyon jól. Főztem rakott tésztát, kérsz?-mintha duracel elem lett volna benne. Nem értem néha. Csak akkor nyugodt miután hazaértem és ettem.

Persze, hogy kértem. Kiültem a konyhába és vártam, hogy szedjen nekem. Nem szerette ha én szedek magamnak, mindig borogattam a konyhában.

-Látom fodrásznál voltál. Cuki lett.-letette elém a tálat és leült mellém.

-A-a. Én vágtam le.

-Tényleg? Ez annyira te vagy.-mosolygott. Mindig pozitív volt.

-uhm. Ne lepődj meg ha egy brutál nagy csomag jön holnap.

-Mit rendeltél? Remélem nem valami hülyeséget.

-Csak ruhákat. De rengeteget.-de legalabb meglepetés lesz mi van a csomagban, csak néhányra emlékszem.

Ha van amiben biztos vagyok, az az, hogy el kell indulnom a változás felé, meg kell nyílnom az emberek felé. Barmi is lesz végig kell csinálnom. Nincs több két napos kitérő a világból. Lábra kell állni teljesen. Holnaptól egy új Celeste megy suliba.