meg fogok halni

178 10 0
                                    


Az étteremben ébredtem fel Tomy és Minho között ülve,akik vitatkoztak valamirôl.

Biztosan csak elaludt, ne legyél már idióta-kiabálta Minho.

Nyilván...Mi lenne, ha megkérdeznéd Georgot,hisz vele van egy szobában.

Hé srácok nyugi....én csak annyit tudok, hogy amikor elaludtam még ott volt de amikor felkeltem már nem.

Akkor lehet külön edzést kap vagy nem tudom... de biztosan nem ölték meg vagy helyezték el máshova....Arról tudnánk- érvelt .

Na igen, mert eddig is annyira jól tájékoztattak minket mindenrôl....

Boccs Minho, de Thomasnak van igaza..-szált bele a vitába George.

Ághh...nem tudom, Newt te mit gondolsz?

Ekkor észleltem rá,hogy eddig csak magam elé meredtem.Felkaptam a fejemet és cikázott a tekintetem a fiuk között.

Öhmmm...Kirôl is beszélünk?-eléggé zavarban voltam.

Te eddig mit csináltál, aludtál vagy mi?-kérdezte felháborodottan.

Bocsánat csak nem aludtam jól az este. -Tommyra néztem egy kis támogatásért,de ô csak a földet fürkészte.

Tudjátok mit? Èn szóltam ,hogy vigyázzunk aztán majd amikor egyesével tûnik el mindenki, én megmondtam.-Ezzel a mondattal dühösen felállt és elment.

Kicsit azért túlreagálja, nem gondolod?-fordultam Tomyhoz.

Ha...mit mondtál? - bágyadtnak tûnt, fáradtnak és ott volt valami a szemében... szomorúság? Bûntudat? Magány? Talán mindegyik egyszerre.

Nagy levegôt vettem.- Semmi felejsd el, lényegtelen. - majd felálltam az asztaltól és elindultam a kijárat fele végig Szonnya szemébe nézve . Aggódtam. Mi van ha tényleg igaz, amit Minho mondott és sorra visznek majd el mindenkit. De hova és miért? Csak Szonnyát ne bántsák. Mégis úgy éreztem,hogy a napjaim kezdenek lejárni itt, de tudtam,hogy akárhova is kerülök meg fogom ôt találni újra.

Ahogy kiléptem az ajtón valahogy minden elhomályosodott és egy másik folyosón találtam magam és még pár fiut. Futottunk, majd beértünk Szonnyáék szobájâba.

Ugye nem vettek észre titeket? -kérdezte egy vékony hang az ágyon fekve.

Nem, de nem múllot sokon- lihegtem.

Thomas ma hogy hogy nem jött veletek? -kérdezte valaki más.

Azt mondta,hogy ma nincs kedve és fáradt, úgy hogy inkább alszik. -feleltem miközben leültem.

Mostanában mondjuk mindig fáradt és furcsa. Megváltozott nem?- szólalt meg Serpenyô.

De...-mondtuk kórusban Minhoval. Olyan mint aki nem nem csukta le a szemét vagy egy hónapja. Mindig van valami problémája, olyan nyûgös mint egy baba.

Van benne némi igazság- nevettem.

Fiuk fiuk- rohant be a szobaba egy az iker lányok közül.

A szomszéd szobából most vittek el valakit.- erôse  lihegett, az arcára kiült az aggodalom .

Micsoda kit? - kiáltott fel Szonnya

Roset. - jajj ne szegééény Rose- sírta kórusban minden létezô  lány aki a szobában ült.

Várj egy percet ...most? -hülledezett Minho.

Igen, próbáltam aludni de egyszerûen nem  ment, vagy órákig forgolódtam az ágyamban . Mindenki mást már elnyomott az álom csak én maradtan ébren. Egyszer csak kinyíllott az ajtó és bejött rajta 3 katona , de olyan halkan hogy fel sem keltem volna rá. A legmagasabbik elôhúzott a zsebébôl valami inekcióstû szerût és belenyomta Rose karjába . Utánna az egyikük felemetle és kivitték a szobából.

Mi a fene- néztünk egymásra Minhoval. Ebben a pillanatban újra kinyílt az ajtó és befutott rajta Thomas.

Na tegéged meg mi lelt?- nevetett Minho .

Nincs idônk szórakozni...-nagy levegôt vett- ellenôrzik a szobákat a folyosónkon, indulnunk kell, most!

Oké, oké nyugi visszaérünk . -Én sem tudom , hogy hogyan de nyugodt tudtam maradni . -Lányok a következô héten találkozunk- rámosojogtam a nôvéremre , majd az ajtót becsukva , akkora sebességgel futottam, hogy még én magam sem tudtam , hogy létezik.  A szobánkba beérve egyszerre ugrottunk az ágyba . 15 perc nem kellett és már hallottam is Minho hangos horkolását. Megnyugtatott, mert tudtam, hogy itt van , hogy nem vitték el.  Rettegtem tôle, hogy szétválasztanak minket. 

Már majdnem elaludtam, amikor hallottam az ajtókilincset kattani. Halk léptek. Az én ágyam mellett álltak meg . Velem szemben Minho alszik, vagy ô vagy én. Kérlek kérlek inkább én.... kérlek.  Ágyrecsegés, valaki mozgolódik, majd egy halk puffanás.

Én adom be neki, megígértétek- halk suttogás egy túl ismerôs hangtól. Tomy. 
Két lehetôség játszódott le a fejemben.  Vagy harcolok az ismeretlen ellen, viszont mem jók az esélyeim. Ôk hárman- négyen lehetnek, én meg csak egyedül vagyok. Igaz, ha felkelnek a többiek akkor már jók a kilátásaink. De annyira össze voltam zavarodva, hogy Tomy is ott álly velük.... Esélytelen lett volna verekednem.

Enyhe tû szúrást éreztem a karomban, rögtön elnyomott az álom.

Csobbanást hallottam. Lebegek, beledobtam valamit a vízbe? Nem kapok levegôt... Én vagyok a vízben. ÉN VAGYOK A VIÍZBEN! Kinyitottam a szememet . Egy üvegfal volt elôttem. Próbáltam körbetapogatni , mindenhol üveg, felettem vas. Nincs kiút. Az elôttem lévô üvegfalhoz úsztam. Mögötte ott állt egy ôsz hajú idôs nô , egy nagyon csúnya férfi, egy lány akit ez edzéseken láttam és...és Tomy. Próbáltam az üveget ütni , valamit tennem kellett , bepánikoltam.  Az üvegre tette a kezét. Beszélt hozzám, próbáltam a szájáról elolvasni, de az agyam az oxigén hiány miatt már nem mûködött jól. Talán azt mondta, sajnálom. Sajnálhatja is ha meghalok. Ahogy teltek a másodpercek, és nem tudtam kiütni az ablakot a helyérôl, annál biztosabb voltam abban, hogy meghalok. Ennyi volt, vége . Mégegyszer utoljára ránéztem. Sosem gondoltam volna, hogy a legjobb barátom fogja a vesztemet okozni. Minden elhomályosodott éreztem , ahogy a  tudôm megtelik vízzel, majd minden elsötétült. 

Egy felfelé száguldó dobozban ébredtem fel, ládákkal körülvéve , vizesen. Élek.

                                      End






Innentôl már mindenki ismeri a történetet :)

—————————-
Utoljára is sziasztok! Már nagyon régóta írom ezt a fanfictiont kisebb- nagyobb kihagyásokkal, de most eljött az idő arra, hogy befejezzem. Nagyon köszönöm mindenkinek aki privátban/kommentben támogatott illetve neked, aki ezt most olvasod. Nagyábból 2-3 éve keztem el írni ,ami nem kevés idő és most picit szomorú is vagyok,hogy ennek vége .

De tervben van egy- két új dolog is :)

Mégegyszer köszönöm mindenkinek, aki elolvasta <3

Útvesztő- NewtDove le storie prendono vita. Scoprilo ora