Világok és kalandok

Judith és Fawkes

Írói szemszög:

- Csokibéka.- mondta ki Judith a jelszót mikor felért az igazgató irodához, majd egy ugrással a lépcsőn termett.

- Jó estét Judith. Hogy telt az első napod a Roxfortban?- érdeklődte mosolyogva Dumbledore professzor amint a lány beléptett a helyiségbe.

- Hát ne is mondja uram.- csóválta meg a fejét a lány félig nevetve félig fáradtan.- Azzal kezdődött, hogy bubógumók pattanásait nyomtam ki, aztán megtámadott egy Durrfarkú Szurcsók, később pedig páhojból megnézhettem Mordon professzor görénnyé változtatós atrakcióját.- foglalta össze a Treasure lány a nap főbb eseményeit.- Ezek után már félek bele gondolni mit hoz a holnap.- tette hozzá grimaszolva.

- Akkor ezt elkönyvelhetem mint egy esemény dús nap részedről.- nevetett fel Dumbledore Judith őszinteségén.- McGalagony professzor már tájékoztatott az incidensről. Reméljük, nem fordul elő többé ilyesmi.- folytatta jelentőség teljesen a lányra pillantva.

- Mindenesetre... vigyázzanak Mordon professzorral.- intette az igazgatót Judith komolyan.- Mert még kiderülhetnek... bizonyos dolgok.- Dumbledore értett a célzasból, így egy bólintással folytatta.

- No de nem csak ezért hivattalak ide. Tudni illik más bajok is felvetődtek itt tanulásod kapcsán.- mondta szigorúan összehúzva a szemöldökét.

- Nos...Ha már itt tartunk professzor úr, nekem is lenne egy kérdésem... jobban mondva egy kérésem.-  kezdte Judith nehézkesen.

- Kivele, ne kímélj!- mondta az igazgató huncut módon karba téve a kezét, mire a lány elmosolyodott.

- A helyzet az.., hogy szeretnék reggelente beállítani egy ébresztő órát a telefonomon amivel időben felkelhetek, és ezzel kapcsolatban...az is eszembe jutott, hogy akkor tudnék apámmal is videó beszélgetést indítani.- bökte ki nagy nehezen Judith, és várta rá az igazgató reakcióját.- Persze nem állandóra, egyszeri alkalmakra gondoltam az utóbbit, mondjuk kéthetente vagy...- kezdett mentegtőzni a lány.

- Ezekszerint a posta már koránt sem olyan népszerű üzenő eszköz a muglik körében mint ebben az időben.- vágott a szavába Dumbledore elgondolkozva.

- Elismerem professzor, hogy otthon már ha valaki levelet, vagy jobban mondva írásos formában akar valakiről értesülni akkor egyszerűen csak gépel egy levelet, rányom a küldés gombra és máris ott díszeleg a címzette levelei közt.- mondta Judith lesütve a szemét.

- Hihetetlen a muglik mennyit fejlődnek napról napra...- mondta Dumbledore fejcsóválva.- A végén már csak azt fogjuk észre venni, hogy repülő gépkocsik meg repülnek el a fejünk fölött.- folytatta viccelődve amin Judith is elnevette magát, mert elképzelte ahogy a muglik a megszokott dolgaikat végezve, meg sem lepődve azon, hogy nem a földön járnak repülnek el felettünk. A varázslók és boszorkányok pedig kikerekedett szemekkel néznek fel az égre.

- Hát igen az emberek haladnak a korral rendesen.- értett eggyet vele az igazgató mintha csak tudta volna, hogy ekkor mi jár a fejében.

- Nem bánom, ha tényleg ilyen fontos ez neked...- kezdte a professzor mire Judith azonnal elcsendesült.-...akkor hétvégénként engedélyezhetem a mugliknál úgynevezett, telefon használatát. Mire van szügséged egy ilyen...videó? Igen ezaz, videó beszélgetéshez?- kérdezte Dumbledore aminek hatására Judith legszívesebben ugrált volna az örömtől, de igyekezett vissza fogni magát.

- Oh, öhm térerőre, és internetre tanár úr.- válaszolt kézségesen.

- Internet és térerő...majd még utánna nézek, hogy lehet azt teremteni.- bólintott Dumbledore.