Míg a motoron ültem, tűrhetően voltam, legalábbis Arlington határáig. Onnan már csak azt figyeltem, hogy melyik sarkon fordul be Patrick. Jó lett volna, ha Marcus mégis velem jön, elképzeltem, ahogy otthon bemutatom, a szüleim meglepődnek, de látom anyun, hogy ő is nagyon jóképűnek tartja, apu viccelődik vele, Brannel dumálnak. Aztán mind együtt eszünk, majd elvonulunk a szobámba. Mint egy rendes családban egy átlagos pár.
Hát, na ez nem lesz!
Abban a világban, amelyikben ez megtörténik, abban, az a rohadék nem erőszakolt volna meg, nekem meg nem egy doboz nyugtatóval kell hazamennem a családomhoz. De legalább itt vagyok, ez is valami.Meglepődtem, hogy anyu nem rohant elém, amikor Tom leállította a motort a házunk előtt.Lecsúsztam mögüle, és erősen megdörgöltem a fenekemet.
- Gyönyörű motor, de ezen a hátsó ülésen lehetne mit javítani.
- Hülyén nézne ki egy fotel hátul... - mondta mosolyogva Tom.
- Az igaz...
- Visszafelé, majd megállunk. De hamar hozzászoksz, majd meglátod.
- Miért? Tervezed, hogy többet viszel motorozni?
- Az csak tőled függ.
- Felőlem, oké! - vigyorogtam, de közben alig vártam, hogy bemehessek a házba és minél előbb a szobámba zárkózhassak.
- Ömm.. -kezdte Tom, és látszódott, hogy olyan témát készül felhozni, amit nem akar. - Nem veszed tolakodásnak, ha megkérdezem, hogy Marcus Blane az, akit említettél? Akivel nem jársz de, van valakid... Nem lett volna értelme tagadni.
- Most már nem volt olyan nehéz kitalálni igaz?- villantottam egy halvány mosolyt.
- A bulin nagyjából már leesett a dolog.
- Basszus! Láttál minket?
Tom elnéző mosollyal bólintott.
- De, ha nem is történt volna semmi, az a találkozás elég beszédes volt. Blane elég egyértelműen adta tudtára mindenkinek, hogy hozzád ne érjen. - nevetett.
- Tényleg? Nekem ez nem tűnt fel.
- Ne aggódj a férfiaknak igen! És most mi a helyzet veletek? Még mindig...
- A helyzet mondhatni változatlan.
Tom értetlenül megrázta a fejét.
- Szóval, nem jártok?
- Nem.
- Mondanám, hogy értem, de nem. Miért?
- Ez bonyolult Tom... Ezt nem ma akarom megbeszélni.
- Előttünk az egész holnap.
- Holnap én anyám szorgos kismanója leszek. - mutattam rá.
- Majd besegítek! - kacsintott. - Na, jó éjt Davidson! És, ha ki akarsz lógni egy dugi sörre, tudod, hol találsz.
- Igen, a garázsban! - nevettem.
- Pontosan!
- Jó éjt Tom, és köszi a fuvart!
- Állok rendelkezésedre!- mondta, majd intett és áttolta a mocit, a saját házuk elé.
Mivel ezúttal elmaradt a fogadóbizottság, benyitottam a házba. Látszólag sehol senki, majd a hátsókertből hallottam anyám, és Bran hangját.
- Helló! - köszöntem be, mire egy pillanatra abbahagyták a vitatkozást és rám néztek.
- Helló! - szólt hozzám valaki a körülbelül egy méterről, a hintaágyról.
YOU ARE READING
Jobb lett volna Nélküled?
RomanceNessi, a kissé hóbortos könyvesbolti eladó, próbál túllendülni előző lélekgyilkos kapcsolatán, ami nem is esik nehezére, hiszen segítségére van benne a fiatal, démonian jóképű Marcus. A férfi úgy toppan nyuszis papucsban az életébe, mint derült égbő...