• 11.rész •

2.5K 51 6
                                        

Rylan szemszöge:

Ha eszembe jut a tegnapi nap, egyből elfog az a bizonyos tűz, ami nem akar elaludni. A srácok és Elizabeth is megjegyezte, hogy ma elég nyugtalan vagyok és nem tudok koncentrálni. Hát, ezt teszi velem ez a nőszemély.

Az asztalon heverő tollat folyton kattogtattam, míg Daniel meg nem köszörülte a torkát. Idegesen felkaptam a fejem, és amolyan "Mibajod?" tekintettel meredtem rá. Szemeivel előre pillantott, majd vissza rám. Odanéztem és sok szempárt láttam magamon, ahogy válaszra várnak. Visszatettem a tollat a helyére, majd hátradőltem a székemen és csak fürkésztem őket. Mind az öt ügyfél csak kérdőn pislogott, nekem pedig kezdett elfogyni a türelmem.

-Magasról teszek arról, hogy ki ajánl kevesebb szállítási költséget, engem csak a tőke érdekel. -jelentettem ki egy vállrándítással. -Gondolkozzanak el egy kicsit, és a következő megbeszélésnél visszatérünk rá. Van jobb dolgom is, minthogy itt üljek és nézzem az okoskodó fejüket. -Azzal felálltam és az ajtóhoz indultam. De hamar meg is torpantam, mert a hátam mögül meghallottam valamit, ami fölöttébb nem tetszett.

-Biztos megy a kis prostijához, hogy kielégítse vágyait. -hallottam meg a suttogó hangot, amit az egyik nyomoronc intézett a másik fülébe. Hátrafordultam, majd megiramodtam a spanyol faszfej felé. Két emberem azzal a lendülettel felpattant a helyéről, mert tudták, ha nem fognak le, akkor a csávónak már vége lenne. Odasíettek hozzám és karomnál megragadva visszahúztak. De hamar ki is szabadultam fogságukból és egyből nekiiramodtam a férfinek. Gallérjánál fogva felhúztam a székből az én magasságomba. A hatalmas sokk miatt megszólalni se bírt. Feje már átváltott vörösre, de én mégjobban megszorítottam a nyakát. Gyilkos tekintettel néztem a szemeibe, majd dühtől csöpögő hangon megszólaltam.

-Ha valami nem tetszik Pablo, akkor azt hozzám intézze s ne a hátam mögött! A magánéletem pedig nem tartozik magára, úgyhogy jobb, ha befogja azt a mocskos száját és kerül engem, amennyire csak lehet! Mert, ha mégegyszer meglátom, akkor nem csak megfolytom, hanem a nyakát fogom kitekerni. -elégedett vigyorra húztam a számat, aztán levettem róla a kezem, így a padlóra hanyatlott. Öltönyömet megigazítottam, majd cimboráimmal kiléptünk az épület ajtaján. Beültünk a fekete Jaguar-ba és elhajtottunk.

-Na, ez megint egy jó tárgyalás volt. -szólalt meg Luke egy kis idő után és elröhögte magát. Daniel és én is így tettünk. Megérkeztünk a kijelölt helyre, vagyis a házamhoz. A fiúk már be is foglalták a kényelmes kanapémat és bekapcsolták a tévét. Hiába a testőreim, a kulisszák mögött ugyanolyanok, mint minden más ember.

Letelepedtem melléjük és valami értelmetlen vígjátékot kezdtünk el nézni, miközben ők felbontottak egy ezer éves sajtos chipset, aminek a szaga olyan volt, mint egy megrohadt talpnak.  

Már a film felénél járhattunk, mikor nyitódott az ajtó. Mind a hárman odakaptuk a fejünket. Brooke lépett be a maga tökéletes megjelenésével. Egy testhez simuló fekete ruha volt rajta és egy szintén fekete magasszárú csizma. Derekáig érő, sötétbarna haja kiengedve hullott a hátára.

-A nagy maffia vezér és testőrei, akik chipset zabálva esznek a kanapén és valami hülyeséget néznek a tévében... -mondta, mire a fiúk és én is elnevettük magunkat. -És azokat ki fogja feltakarítani? -kérdezte a szőnyegre mutatva, ahol megannyi kajadarabka foglalt helyet.

-Majd én! -sietett elő Jessica, a házvezetőnő. Brooke arcára kiült a döbbenet és csak nézte a harmincas éveiben járó hölgyet.

-Öhm, maga kicsoda? -tette keresztbe kezeit válaszra várva.

-Ó, de butus vagyok, Jessica vagyok, a házvezetőnő. -nyújtott kezet mosolyogva, és kezet ráztak. Felálltam a helyemről és odaléptem hozzá. Karcsú derekát, hátulról átöleltem. Ő a vállamra helyezte a fejét és  elmosolyodott. Ó, istenem az a mosoly!

Akarlak téged | SZÜNET |Where stories live. Discover now